A nagypéntek a keresztényliturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale) második napja.

Jézus halálának lehetséges időpontja: Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján az időpont meghatározása nem egyszerű feladat. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg, amikor a Dél Keresztje csillagkép látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtől délre. Ez azonban a precesszió miatt nem lehetséges. Egy lehetséges időpont Kr. u. 33., április 3. Ezen a napon részleges holdfogyatkozás is volt. A pontos dátum kiszámítását problémássá teszi a szinoptikus evangéliumok és János evangéliumának beszámolói közötti látszólagos eltérések. Az előzőek leírása szerint az utolsó vacsora egyértelműen a zsidó húsvéti bárány elfogyasztását jelentette (az egyiptomi kivonulás emlékezetére), amit a zsidók az év első hónapjának 14. napján, csütörtök este (a zsidó napok naplementétől naplementéig tartanak) azaz a zsidó Nisan hónap 15-én tartották. A másnapi keresztre feszítés így még mindig Nisan 15-én, de már pénteken történt.

Katolikus liturgia: Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás (konszekráció) kimarad, csak igeliturgia van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése a csonka mise is. A nagypénteki szertartás három fő része: az igeliturgia (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás.

Forrás: Wikipédia

A trilógia első kötetét már olvastam, így mikor sikerült megszereznem mindhárom könyvet ebookként, eléggé örültem.

A könyv 3 diákot követ végig, akik egy nyári kurzuson találkoztak és ismerkedtek össze. A kurzus épületében történtek után pedig a barátságuk még szorosabbá vált.

Dan, Abby és Jordan élete a kurzus előtt sem volt szokványos, ám miután bejutottak a New Hampshire-i Kollégium kurzusára, az életük teljesen felfordult. Látomások, gyilkosságok, menekülés, balesetek és több más életveszélyes esemény követte egymást. A trió barátsága mindenképp kitartott, pedig nagyon sokon múlott, hogy egymás nélkül folytassák útjaikat.

Őszinte leszek, ahhoz képest, hogy baromi sokat dolgoztam és kb a totál kimerültség határán vagyok, valahogy mindig sikerült kicsit olvasnom – mégha ebook formájában is történt. A sorozat teljesen magába szippantott és sokszor nem is nagyon szerettem volna visszamenni dolgozni, míg be nem fejeztem. De mindenképp ajánlom ezeket a könyveket, hiszen tényleg beszippant és visz tovább a történet.

A párizsi Pantheon egyike a legrégebbi épületeknek és jó pár lankás kis utca vezet fel – legalábbis én határozottan megtaláltam azokat a kis utcákat. A főépület nem volt nyitva aznap, így oda nem tudtam bemenni, a kisépületekben viszont nem készítettem képeket, így csak a külsejéről tudok mutatni képeket.

Eredetileg templomnak készült, a súlyos betegségéből felépülő XV. Lajos francia király utasítására, Párizs védőszentjének, Szent Genovévának a tiszteletére. A munkálatok 1758-ban kezdődtek az udvari építész, Jacques Soufflot irányításával. Anyagi gondok miatt az építmény csak XVI. Lajos idejében, 1790-ben készült el.

A Panthéon építészetileg a párizsi Louvre oszlopsorát és a londoni Szent Pál-székesegyház kupoláját ötvözi gótikus szerkezeti megoldásokkal. A korinthoszi oszlopokból álló csarnok nagyon hasonlít a római Pantheon hasonló szerkezeti egységére. A görögkereszt alakú templom 110 méter hosszú és 84 méter széles, kupolája 83 méter magas.

A templom a francia forradalom idején új funkciót kapott: a legdicsőbb franciák temetkezési csarnoka, mauzóleuma lett. Később Napóleon visszaadta az egyháznak, ám 1885-től végleg Franciaország nagyjainak temetkezési helye lett az épület.

Forrás: Wikipédia