Ugyan az idei év főtémája a szorongás, nem árt azért megismerni még pár alfajtát. A bipoláris személyiség zavarról olvashattatok Laura írása által és aki esetleg még nem olvasta, itt és itt meg is tehetitek. Viszont a mentális egészség sok mindent mást is magába foglal. Az alábbiak is ide tartoznak:

• Schrizophenia: Ez a betegség befolyásolja a gondolkodás módot és nagyjából 1000 emberből 1-et ha érint. Kialakulhat a korai felnőttkorban és különböző fajtái vannak és vannak negatív és pozitív tünetei. Elég sok tünete van, ám a leggyakoribb a hallucinálás, lassú mozgás, motiváció hiánya, kusza gondolkodás és még lehetne sorolni. Mindenki másképp éli meg ezt a fajta mentális betegséget. Nagyon sok mítosz is van ezzel a betegséggel kapcsolatban; például, hogy szétvált személyiségük van (az egy teljesen más betegség), vagy nem lehet velük dolgozni, mert veszélyesek stb. Ami okozhatja ezt a betegséget: stressz, genetika, alkohol/drogok, agyi károk, nehéz gyerekkor. További infók: link
• Bipoláris zavar: Ide újra megemlíteném Laura írását, amit fentebb is linkeltem, hiszen úgy gondolom, hogy más nem is tudná rendesen elmagyarázni, mint aki ezzel él. Úgyhogy további infó: link és link; viszont ha ‘orvosibb’ megfogalmazásra vagytok kiváncsiak, akkor link
• Személyiség zavar: Ez a betegség nagyban közrejátszik abban, hogy hogyan kezeled az életet, kapcsolatokat, hogyan viselkedsz és érzel. Erről regényeket lehetne írni, bár bármelyik személyiség zavarra igaz ez. Így hozok nektek pár linket, hiszen a különböző személyiség zavarokról tényleg több 10-20 posztokat lehetne írni. További infók: link ; link
• Schizoaffective zavar: Ez igazából még számomra is új. Ez a betegség egyaránt tartalmazza a schrizofénia és a bipoláris zavar tüneteit. Senki nem tudja mi okozhatja ezt, bár úgy gondolják, hogy genetikai és társadalmi köze is lehet. Nagyjából 200 emberből 1 ha ezzel rendelkezik. További infó: link ; link ;

A szorongásos zavar jelei már gyermekkorban megmutatkozhatnak, pl. állandó nyugtalanság, ingerlékenység, érzelmi labilitás, alvászavarok, étkezési zavarok formájában. A generalizált szorongás leggyakrabban 20–49 éves kor között fordul elő, és kétszer annyi nőt érint, mint ahány férfit.

Nemzetközi statisztikai adatok szerint szociális szorongászavarban szenved az emberek 13,3%-a, poszttraumás stresszzavarban 7,8%-a, agorafóbiában 5,3%-a, generalizált szorongászavarban 5,1%-a, pánikzavarban 3,5%-a. Krónikus szorongás hazánkban a teljes népesség 8,6 %-ánál fordul elő. A férfiaknál ez az arány 5,2%-os, míg a nőknél 11,5%-os. A kórkép kialakulásának esélye 55 éves kortól ugrásszerűen megnő. A középiskolát végzetteknél 80–100%-kal, a legfeljebb általános iskolát végzetteknél 160%-kal magasabb a krónikus szorongással élők aránya, mint a felsőfokú végzettségűeknél. A legszegényebb rétegeknél 60–80%-kal gyakoribb a krónikus szorongás, mint a legjobb anyagi helyzetben élőknél.

Tünetek lehetnek: arcpirulást, izzadást, szájszárazságot, a torokban gombócérzést, remegést, légszomjat, tachycardiát (felgyorsult szívverést), émelygést, vizelési ingert, mellkasi és hasi fájdalmat, fejfájást, gyomorfájást, izomfeszültséget, paresztéziát (zsibbadással, szúró érzéssel, bőrbeidegzési zavarral járó problémát), motoros (mozgásbeli) nyugtalanságot, szédülést, alvászavarokat, szexuális zavarokat, étvágyváltozást, fáradtságot, gyengeséget okozhat. A szorongásos beteget mindemellett elutasító, elkerülő magatartás, gyakran ingerültség, agresszivitás jellemezheti.

Mik a szorongás alcsoportjai? Generalizált szorongásos zavar (GAD), Pánikbetegség, Specifikus fóbiák (pl klauszrofóbia, sérülés-, injekció-, orvosfóbia), Szociális fóbia; Szomatoform kórképek, Poszttraumás stressz-szindróma – PTSD, Akut stressz zavar, Premenstruális dysphoriás zavar (PMDD), Kevert szorongásos és depressziós zavar.

A cikk forrása: Nyugodtlelekkel.hu

A szorongás egy természetes élettani jelenség, mindannyiunknál előfordulhat például egy nehéz feladat teljesítése során, kihívások, megpróbáltatások, jelentős életesemények előtt. Minél erősebbé válik bennünk a feszültség egy adott helyzetben, annál valószínűbb, hogy fizikai tüneteket is kivált – gyorsabb szívritmust, szaporább légzést, izzadást, kézremegést stb. okozhat. A szorongással járó feszültségnek pozitív hozadéka is lehet: fokozhatja a teljesítőképességet, jobb eredmények elérésére sarkallhat. Más esetben azonban éppen ennek az ellenkezője történik: az izgalom okozta stressz szinte megbénít és cselekvésképtelenné tesz.

A szorongás nem mindig jár egyedül – azaz a szorongás szövődményei: Alkoholizmus, szexuális problémák, alvászavar, depresszió… mind – mind előfordulhat a szorongás mellett, főleg, ha kezeletlenül marad a szorongás.

Honnan tudom, hogy szorongok? A szorongás leggyakoribb fizikai tünetei: szapora légzés, szívverés, izzadás, pupillák tágulása, bőrpír a nyakon és mellkason, szájszárazság, lassú mozgás vagy túlmozgásosság. Lelki tünetek: tárgy nélküli félelem, amit nyugtalanság, izgatottság, túlérzékenység és tehetetlenségérzés kísérhet. Ha ezek a tünetek egyre gyakrabban és gyakrabban fordulnak elő, esetleg állandósulnak, érdemes orvosi segítséget kérni.

Szorongás vagy depresszió? – Van különbség? A szorongás túlzott félelmi reakció ok nélkül, illetve csekély fenyegetést jelentő események, helyzetek esetén. Fontos megkülönböztetni a depressziótól, ami a leggyakoribb hangulatzavarok egyike: tartósan fennálló, szomorúsággal, lehangoltsággal, fáradtsággal, veszteségérzéssel, értéktelenség érzéssel, bűntudattal, kilátástalanság érzéssel, apátiával (közönnyel, érdektelenséggel), elesettséggel és az örömképesség hiányával járó állapot. A depressziónak nagyon gyakori kísérőtünete a szorongás, illetve a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezeletlen szorongás az esetek 50%-ában depresszióhoz vezethet. Mind a depresszió, mind a szorongás sokarcú betegség; többféle változatuk létezik. A szorongásos betegségek legfőbb formái: a generalizált szorongásos zavar, a pánikzavar, az agorafóbia (nyílt vagy körbezárt terektől, tömegtől való félelem), a szociális fóbia, a specifikus fóbiák, illetve egyéb pszichés betegségcsoportok, mely szorongással járnak, mint például a poszttraumás stressz-szindróma.

Miért alakulhat ki szorongás? A kóros szorongás eredete még nem teljes mértékben tisztázott. Kialakulásában szerepe lehet akár a születés előtti stresszhatásoknak, de kiemelten a szülő–gyermek (mindenekelőtt: az anya–gyermek) kapcsolatnak, a gyermekkori érzelmi túlterhelésnek vagy elhanyagolásnak, a szeretet, a biztonságérzet, a stabil érzelmi környezet hiányának.

A cikk forrása: Nyugodtlelekkel.hu