Bejegyezte: mano | Ekkor: 2024.03.31. | Hozzászólások: 0 | # Kategória: Ünneplés

húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

A név eredete: Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.)

Húsvéti szokások:

  • Barkaszentelés: Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti ún. virágvasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslatoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a barkaszentelés, de a népi hagyományokban felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák, valamint egyéb rontásokat hozhat a házra. Emellett azonban jósló, rontás elleni szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, de éppenséggel a gyomorégés és a torokfájás ellen is kitűnő.
  • Kiszehajtás, villőzés: Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábut többnyire menyecskeruhába öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd vízbe hajították vagy elégették.     A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelentette.

Húsvéti jelképek, szimbólumok:

  • Tojás: A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat.
  • Bárány: A legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. Kapcsolatba hozható azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.  
  • Nyúl: A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. A leganda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a szárnyast. A lényeg, hogy így kapott helyet a különböző kultúrkörökben a furcsa nyuszi, amely fészket rak és azt tojásokkal tölti meg. Ostara nevéből származtatják egyébként a húsvét angol, ill. német nevét (Easter/Ostern).    
  • Barka: Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.

Forrás: Wikipédia; Körkép

Bejegyezte: mano | Ekkor: 2024.03.30. | Hozzászólások: 0 | # Kategória: Blog

Ritka, hogy egyhuzamban ennyi bejegyzés van a blogon, viszont éppen hónap végére esik a húsvét. De nem baj, szeretem ha tudok mit hozni a blogra.

Viszont nézzük is mit hoz nekünk az ehavi What’s Up, Mental Health…

A hónap teljes kimerültséggel kezdődött, amit még februárról hoztam át. Teljesen elegem volt mindenből, az összes főnöki döntésnek semmi értelme nem volt és mivel túlságosan fáradt voltam (mert miért is ne legyen normális beosztás), ezért nem nagyon tudtam úgy hozni a formámat, ahogy kellett volna. Ami meglátszott. Aztán eljött a szabadságom – 2 hét -, amire nagyon szükségem volt, viszont akkor meg az otthoniak nyaggadtak (hozzál nekünk ezt meg azt, a felfedezés helyett menjél nekünk bevásárolni), viszont ettől eltekintve Párizst nagyon jó volt bejárni. Utána meg ugye otthon voltam egy kis időre, aztán pedig vissza a valóságba.

Már újra dolgozom, de már jönnek fel bennem a ‘mi a franc’ kérdések, mert persze megint semminek sincs értelme, az egész épület szétesik és én meg rohangálhatok össze-vissza, mert a bárban is kellene kiszolgálni, de a vendégszobákhoz is rohangálok mert folyamatosan jönnek le, hogy nem jó a szoba stb.

Egyik nap meg totál későn is végeztem, mert ugyebár 2 olyan embert kaptam, akik nem tudtak tovább maradni 22.30-nál, mert az egyik még kiskorú, a másiknak meg el kellett érnie az utolsó vonatot. Úgyhogy még ott voltam lezárni a kasszát, aminél baromi nagy különbség volt, pedig wifi gond miatt nem is tudtunk kártyaleolvasót használni és azon volt a legnagyobb különbség; plusz akkor ment el a 10 fős asztalunk, szóval azt is lekellett szednem, áttörölni, a helyére mozgatnom az asztalokat és felteríteni (mert hát mit képzelek magamról, hogy a reggeli munkatársamra hagynám), úgyhogy aznap este kb hajnali fél 1 fele jöttem el, hogy asszem már minden kész van, ha hisztiznek, akkor bekaphatják…

Viszont hozzáteszem, hogy már aktívabban keresek lakást és új melót, ennek leginkább az az oka, hogy a főnök egy kétszínű seggfej – és még szépen fogalmaztam 🙂 A legrosszabb az, hogy a munkahelyet szeretem is, ha nem lenne ilyen főnök… tudom vannak mindenhol ilyenek, de ez az ember már más kategória – teljesen ellentmond magának. Úgyhogy szurkoljatok, hogy minél hamarabb legyen valami 🙂

Bejegyezte: mano | Ekkor: 2024.03.29. | Hozzászólások: 0 | # Kategória: Ünneplés

nagypéntek a keresztényliturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale) második napja.

Jézus halálának lehetséges időpontja: Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján az időpont meghatározása nem egyszerű feladat. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg, amikor a Dél Keresztje csillagkép látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtől délre. Ez azonban a precesszió miatt nem lehetséges. Egy lehetséges időpont Kr. u. 33., április 3. Ezen a napon részleges holdfogyatkozás is volt. A pontos dátum kiszámítását problémássá teszi a szinoptikus evangéliumok és János evangéliumának beszámolói közötti látszólagos eltérések. Az előzőek leírása szerint az utolsó vacsora egyértelműen a zsidó húsvéti bárány elfogyasztását jelentette (az egyiptomi kivonulás emlékezetére), amit a zsidók az év első hónapjának 14. napján, csütörtök este (a zsidó napok naplementétől naplementéig tartanak) azaz a zsidó Nisan hónap 15-én tartották. A másnapi keresztre feszítés így még mindig Nisan 15-én, de már pénteken történt.

Katolikus liturgia: Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás (konszekráció) kimarad, csak igeliturgia van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése a csonka mise is. A nagypénteki szertartás három fő része: az igeliturgia (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás.

Forrás: Wikipédia