Bejegyezte: mano | Ekkor: 2024.02.15. | Hozzászólások: 0 | # Kategória: Filmek

Ezt már akkor nagyon megakartam nézni, mikor megjelentek róla a hírek, hogy készül egy ilyen dokumentum sorozat, ráadásul Daniel Radcliffe is hozzájárul a rendezéséhez.

David Holmes statisztaként/kaszkadőrként dolgozott. Dolgozott, hiszen egy veszélyes mutatvány után élete hátralevő részére lebénult.

David egészen fiatal korától kezdve tornázott és ekkor figyelt fel rá egy kaszkadőr, aki szerette volna maga mellé venni és betanítani. Szerepelt néhány filmben, mint színész, aztán végül kaszkadőrként folytatta tovább filmes tevékenységeit. Tinédzserként megkapta Harry Potter dublőrének a szerepét, ahol minden veszélyesebb tevékenységet ő hajtott végre.

Ám az egyik mutatvány sajnos túl veszélyesnek bizonyult. A Harry Potter és a Halál ereklyéi első részéhez gyakorolták a mutatványokat és az egyiknél súlyokat helyeztek fel, ami segített a hátra repülésnél. A fiatal dublőr már akkor jelezte, hogy ez nem lesz jó, mert a testalkatához és súlyához túl nehéz a kötél, ám mindenki azt mondta, hogy nem lesz baj – a következő pillanatban olyan erővel csapódott a matracnak, hogy a nyakcsigolyájában egy porc úgy tört el, hogy a lábait ezek után már nem érezte és nem is tudta őket használni. Rengeteg műtéten esett át és az állapota eljutott addigra, hogy kihat több érzékszervére is, ezáltal a kezeire is.

A dokumentum film elég sokkoló tényeket mutatott be és hogy David Holmes beszél arról is, hogy hogyan éli meg azt, hogy az álmait abba kellett hagynia a baleset miatt és élete hátralevő részét kerekes székben kell letöltenie. Mentálisan is rengeteget szenved és jelenleg is rengeteget kell a kórházba járnia vizsgálatokra.

Mindenképp tanulságos ez, hogy ha a kaszkadőr azt mondja, hogy túl nehéz a súly, akkor hallgatni kell rá, mert bármikor bekövetkezhet egy ilyen súlyos baleset és lehet, hogy akkor az illető nem éli túl…

Bejegyezte: mano | Ekkor: 2024.02.10. | Hozzászólások: 0 | # Kategória: Filmek

Régen hoztam már horroros filmvéleményt, ezen a blogon a Megan volt az utolsó, ami tavaly májusban volt.

Az Apáca II-őt már egy ideje vártam, viszont tudtam, hogy nem moziban akarom megnézni, nehogy megbánjam, ha esetleg rosszul sikerült film lesz. Őszintén, az első részhez képest ez sokkal jobb volt.

Ezúttal Franciaországba visz az utunk, ahol a Valak nevű apáca démon új áldozatait szedi. Romániában kezdődő útja során nyomokat hagyott Magyarországon, Ausztriában és végül a francia vidéken talált helyet. Hogy mégis hogyan történhetett ez, miközben annó sikerült legyőzni? Franci, azaz Morris lett a démon ‘teste’, aki utazásai során nem emlékezett semmire a gyilkolásokból. Egy bentlakásos iskola lett az otthona, ahol különös dolgok kezdenek el történni és Irene nővért kéri meg az egyház, hogy utazzon el oda és segítsen véget vetni a démoni megszállásnak.

Őszintén szólva látványban és hangulatban is sokkal többet adott ez a film, mint a 2018-as első rész. Mindenképpen pozitív csalódás volt. Bár hozzá kell tennem, hogy sokszor kellett a hanggal játszanom, hiszen míg a párbeszédek borzalmasan halkak voltak, minden más túlságosan hangos. Ez egy horrorfilmtől várható, bár nagyon zavaró tud lenni. Ettől függetlenül lesz majd egy újabb Démonok között maratonom, kiegészülve ezzel a filmmel 🙂

Bejegyezte: mano | Ekkor: 2024.02.06. | Hozzászólások: 0 | # Kategória: Filmek

A filmet még januárban néztem meg, de úgy gondoltam nem árasztalak el titeket annyi filmvéleménnyel. Plusz ennél mindenképp kellett egy kis idő, hogy rendesen összeszedjem a gondolataimat.

Mielőtt rátaláltam volna erre a filmre, a Tiktokon böngésztem, mikor a feed elkezett feldobálni cunamis rövid videókat – leginkább a Japánban történekről. Aztán annyira belemerültem ebbe, hogy következőnek a Thaiföldben kelentkezett cunamiról készült videókat kezdte el fellökni, majd egy filmrészletet. Na itt egy kicsit kinyílt a szemem és a kommentekben találtam magam, ahol meg is találtam a film címét.

A lehetetlen a 2004-es indiai-óceáni cunami történéseit hozza elénk – kezdve az aprónak érződő rengéstről, a vízáradaton át, egészen a végkimenetelig. A film nem csak igaz történet alapján készült, hanem a színészek által megformált család elmesélését mutatja meg nekünk, hogy ők hogyan élték meg ezt az egészet.

A történet arról szól, hogy a Bennett család ( a filmben meglettek változtatva a nevek) elutazott Thaiföldre, hogy ott töltsék a karácsonyi ünnepeket. Ám 26.-án a természet átvette a hatalmat egy hatalmas cunamival, ami kettészakította a családot. Maria nagyobb sérüléseket szenvedett a mellkasán és a lábán, ahol sok műtétet kellett végrehajtani, hogy felépülhessen. Idősebbik fiával egy kórházban kötöttek ki, ahol igyekeztek ellátni Mariát; eközben Henry és a két másik kisfiú igyekeztek megtalálni Maríát és Lucast.

Maga a történelem is elég sokkoló volt, a film meg még inkább. Furcsa belegondolni, hogy amikor ez megtörtént 2004-ben, még fel sem fogtam mi történik a világ másik végében. Felnőtt fejjel felfogva már sokkal komolyabban gondolok ezekre és őszinte leszek, ennyiből örülök, hogy nem tenger mellett nőttem fel – plusz a tenger és óceán gondolata is kiráz, emiatt sem jelentkezem hajós munkákra. Ne értsetek félre, ha van lehetőségem ki megyek a tengerpartra, de minden érzékszervem arra van kiélezve olyankor, hogy minden erőmmel rohanok és telitüdőből ordibálok, hogy menjen mindenki biztonságba…