Már akkor terveztem megnézni ezt a filmet, amikor még csak az előzeteseket és a press-eket tolták hozzá és még nem volt mozikban. Már csak azért is, mert szerettem az előző két verziót Gene Wild-dal és Johnny Depp-pel, hiszen mindketten más oldalát hozták a karakternek. Ez igaz volt Timothee Chalamet-re is.

A filmet amugy két nekifutásra néztem meg: első alkalommal a családdal, de akkor nővérem kutyája úgy döntött, hogy ha már felengedtem magam mellé, akkor nem fog megülni a fenekén és játéknak vette, ahogy letoltam a gyomromról, így másodjára is megnéztem, mikor visszaértem Angliába, hiszen a film felét ha láttam otthon – a már említett kutyaharc miatt 🙂

Ez a Wonka több zenét tartalmazott, mint az előző két feldolgozás és azt mutatja be nekünk, hogy hogyan lett a csokoládékészítő. A film elvezet minket a csokoládé varázslatos világába és persze akár zsarolhatjuk is a rendőrfőnököt vele, ha a javunkra akarjuk fordítani a dolgokat vagy eltusolnánk pár dolgot. Míg eredeti nyelven sikerül megütni a vidámság és a komolyság egyvelegét, addig magyar szinkronnál túl sok a cukormázasság és meg is értem, hogy otthon miért nem örvendett olyan nagy hírnévnek a film. Részemről adjatok nekik egy esélyt angolul magyar felirattal (hogy azért értsétek is) és úgy döntsétek el… nekem is így sikerült eljutnom arra a döntésre, hogy annyira nem is rossz egy film 🙂