Ebben a hónapban eléggé eltűntem, de volt egy hatalmas tervem, amit végül úgy döntöttem, hogy fokozatosan adagolok be. Ehhez hozzátartozik ez a film is.

Ugyebár, sokan ismerjük a Squid Game sorozatot, ami elég megosztó véleményt hozott ki az emberekből – erről írtam is és néhány blogger társam is közreműködött a bejegyzésben, amit itt el is olvashattok; viszont a bejegyzés teljes befejezése majd júniusban kerül véglegesítésre a harmadik évad után. De most itt nem is ez a fontos. Számomra a sorozatból 3 színész ugrott elő – egy mindkét évadban benne volt, kettő pedig a második évadban bukkant fel. Ez a film pedig pont az utóbbi kettő egyikének az első filmje, amit láttam.

A Forgotten, azaz Egy emlék éjszakája, egy koreai pszichothriller, melyben Kang Haneul játssza a főszerepet (a Squid Game 2. évadjából a 388-as játékos). Röviden tömören a család egy új házba költözik, ahol Jin-seok furcsaságokba botlik – nem csak zajokat hall egy elzárt szobából, de a családja viselkedésében is változásokat vél felfedezni. Egy idő után sikerül elszabadulnia és egy őrsön köt ki, ahol szembesítik a valósággal, majd lassan kezdi visszanyerni az emlékezetét és ekkor mi is megtudjuk mi történt.

Őszintén, nehéz úgy írni a filmről, hogy ne áruljam el a pontos cselekményét, viszont ez a film mindenképp egyre jobban megszeretette velem a színészt (és azóta természetesen láttam tőle már mást is, de ezt majd később).

Keszthely (németül: Kesthell, szlovénül: Blatenski Kostel, horvátul: Kestel vagy Monoštor) város a Nyugat-Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja. A Balaton nyugati szegletében fekszik, a tóparti térség második és Zala vármegye harmadik legnagyobb települése és a régió egyik legfontosabb kulturális, oktatási, illetve gazdasági központja.

Bár már a római idők óta lakott hely, az első történelmi bizonyíték a település létezéséről egy 1247-es dokumentumból ismert. 1421-ben kapott mezővárosi címet; későbbi története során igen sokat köszönhetett a Festetics családnak. A horvát származású Festetics Kristóf ugyanis Keszthelyt választotta birtokai központjául, ekkor kezdődött meg a Festetics-kastély építése és a térség lendületes fejlesztése. 1797-ben Festetics György itt alapította meg a Georgikont, Európa első olyan felsőfokú tanintézetét, melynek célja a hazai gazdálkodás fejlesztése volt.

A főtéren található a város legrégebbi, ma is álló épülete, a Magyarok Nagyasszonya-templom, mely 1390 körül épülhetett, és melyben a mai Magyarország legnagyobb gótikus freskója található. E templom szentélyében helyezték el a Festetics család síremlékeit.

Végre hoztam egy újabb Utazz velem rovatot és ezúttal Sopron van a terítéken.

Sopron (németül: Ödenburg, horvátul: Šopron, az ókorban latinul: Scarbantia, régies német írásmóddal: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye. A Nyugat-Dunántúl harmadik, valamint Győr után megyéje második legnépesebb települése. Magyarország egyik legrégebbi városa, a határhoz való közelsége miatt pedig kapcsolatot teremt hazánk és nyugati szomszédunk, Ausztria között. Műemlékekben a második leggazdagabb település Magyarországon  kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében pedig Magyarország 9. legnépszerűbb települése.

A mai Sopron területe az ősidők óta lakott volt, az első épületek azonban csak a Római Birodalom idején épültek. Scarbantia néven fontos római város volt, ugyanis két fontos kereskedelmi útvonal keresztezte itt egymást. A népvándorlás során Scarabantia hanyatlani kezdett, később a magyarok telepedtek itt le, majd megerősítették a római kori falakat és várrá alakították a települést. Ekkor nyerte el mai nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1273-ban II. Přemysl Ottokár cseh király hadserege elfoglalta a várost, majd túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit. 1277-ben IV. László visszafoglalta Sopront és szabad királyi város rangra emelte.

 1625. december 8-án itt koronázta Pázmány Péter esztergomi érsek magyar királlyá III. Ferdinándot, a város főterén álló Kecske-templomban, mivel Pozsonyban ekkor pestisjárvány dúlt. 1676-ban tűz ütött ki a városban, melynek eredményeként a középkori épületek nagy része hamuvá égett. 1896-ban Moritz Hinträger építész tervei alapján megkezdték Sopron új városházának építését. Az első világháború után a város Ausztriához került, a háború utáni trianoni és saint-germaini békeszerződések által meghatározott Burgenland tartomány részeként. Ez nyugtalanságot váltott ki, melyet csupán népszavazás ígéretével tudtak csak lecsillapítani. 1921. december 14 és 16. között népszavazást írtak elő a hovatartozásról, melynek eredményeként a város és nyolc szomszédos község lakói nagy többséggel választották Magyarország fennhatóságát, Ausztriáéval szemben. A második világháború végén bombázások érték Sopront, majd 1945. március 6-án bevonult a Vörös Hadsereg.

Sopron egyetemi város, 1919-ben költözött ide Selmecbányáról a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola, amit ma Soproni Egyetemnek hívnak. A reformációban betöltött szerepe miatt a város 2016-ban elnyerte az „európai reformáció városa” tiszteletbeli címet.