Bejegyezte: mano | Ekkor: 2024.04.20. | Hozzászólások: 0 | # Kategória: Történelem

A Louvre-tól a következő megállóm az Eiffel torony volt. Eközött a két pont között volt az első buszos élményem, hiszen lehet, hogy madártávlatból közel vannak egymáshoz, gyalog más egy óra távolság és mivel egész nap meneteltem, egy csöppet pihentettem így a lábaimat is. Egy idő után elkapott egy kis eső is, de egyáltalán nem volt probléma, sőt a legjobb képeimet így sikerült lőnöm – nem csak magáról a toronyról, hanem selfie-ként is.

Az Eiffel-torony a Champ-de-Mars park északnyugati végén, a Szajna partján, a 7. kerületben található. Nevét a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, a második 116, a harmadik 276 méter magasan van.

A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, mások kimondottan utálják: becenevei is ezt tükrözik – egyesek „Csúfság”-nak hívják, mások „Öreg Hölgy”-nek. Többször le akarták bontani, és felrobbantani. Victor Lustig 1925-ben kétszer adta el ócskavasként. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni. Az Eiffel-torony sok megpróbáltatáson ment keresztül, de még ma is a világ egyik leghíresebb épületeként ismerjük. 2007-ben A világ hét új csodája jelöltjeként is indult, bár végül nem került be közéjük. Első szintjét – 57 méter magasságban – 2014-ben teljesen felújították és átalakították: többek közt átlátszó üveglapra cserélték a padlózat egyes részeit. Megújult a luxusétterem és az üzletek is, hozzáférhetővé tették a bejárást mozgáskorlátozottak számára is, valamint az építmény energiaellátását is modernizálták.

Bejegyezte: mano | Ekkor: 2024.04.16. | Hozzászólások: 0 | # Kategória: Történelem

A következő megállóm a Louvre volt, ahova ugyan nem vettem jegyet (pláne hogy hatalmas volt a sor és csak 2 napot voltam), de így is hatalmas élmény volt. Viszont nagyon oda kell figyelni, hiszen sok „aláírást gyűjtögető” emberke van ott, azt se tudod mit írsz alá és közben meg meglopnak (szerencsére engem pont nem érdekelt mit akarnak).

Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye. Az első épületet ezen a helyen 1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette. A mai épület negyedrészét tevő várszerű épületet a 14. században V. Károly király gótikus stílusban átalakíttatta 1364 és 1380 között. I. Ferenc 1527-ben részben lebontatta és újjáépíttette, majd 1546-ban Pierre Lescot-t egy új, nagyszabású palota terveinek elkészítésével bízta meg; e munkák reneszánsz stílusú kivitelezése már II. Henrik korába esik. 

A Louvre épülete által határolt téren a 20. század üvegpiramist emeltek acélból, alumíniumból és üvegből, amely 21,65 m magas, oldalhosszúsága 35,4 m és 666 üveglapból áll. Még a piramis elkészülte előtt, az 1980-as években kapott szárnyra az a városi legenda, hogy az építmény pontosan 666 üveglapból áll, főleg a modern, hideg acél-üveg monstrum ellenzői terjesztették előszeretettel az alkotás infernális voltát alátámasztó információt. Hivatalosan ez a szám sehol sem jelenik meg. A Louvre múzeum tájékoztatása szerint a piramis összesen 673 üvegtáblából áll (603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú, 2,1 cm vastagságú). I. M. Pei tervezőirodája úgy nyilatkozott, hogy a piramisban lévő üveglapok száma 698- ban üvegpiramist emeltek acélból, alumíniumból és üvegből, amely 21,65 m magas, oldalhosszúsága 35,4 m és 666 üveglapból áll.

Forrás: Wikipédia

Bejegyezte: mano | Ekkor: 2024.04.12. | Hozzászólások: 0 | # Kategória: Történelem

Ugyan a legelső dolog, amit megláttam, amikor feljöttem az utazásom napján a metróból a Szajnán kívűl, az a Notre Dame volt, csak másnap mentem megint arra. Nem meglepő módon hatalmas nagy tömeg volt körülötte, mikor ténylegesen arra mentem, úgyhogy csak a híd másik oldaláról csodáltam és gondolkoztam azon, hogy Quasimodo merre járhat éppen a templomban (tudom, hogy egy mesehős, de néha vannak ilyen gondolataim is).

Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza. Monumentális méreteivel és díszítettségével különleges hatást gyakorol a szemlélőkre. A Notre Dame francia kifejezés, jelentése: „Mi Asszonyunk”.

Alapkövét 1163-ban fektette le III. Sándor pápa, ezután egészen 1345-ig folyamatosan építették. A történelem során többször felújították. 1804. december 2-án itt koronázták meg I. Napóleon francia császárt. 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően felújították.

A Notre-Dame kőből épült, a nagy gótikus középkori templomokra jellemző keresztboltozatos megoldással, faragott kőcsipkékkel. A Notre-Dame beltere a maga öt hajójával szintén hatalmasnak számít, ugyanis az egész épület az egyház diadalát hivatott hangsúlyozni. Ehhez méltóan a Notre-Dame orgonája (Le grand Orgue) is hatalmas zenei kincs. 1730-ban, XVI. Lajos francia király utasítására ötmanuálosra bővítették, és 46 regiszteres lett.

2019. április 15-én késő délután kigyulladt a székesegyház felállványozott tornya és tetőszerkezete. Az oltáshoz legalább 400 tűzoltó érkezett a helyszínre. A lángok a templomépület felső részében csaptak fel, ahol felújítási munkálatok zajlottak. A tűz következtében összeomlott a katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, a tetőszerkezet kétharmada pedig megsemmisült. Három nappal az eset után a francia bűnügyi rendőrség vezetője bejelentette, hogy feltehetően rövidzárlat okozta a tüzet.

Forrás: Wikipédia