Őszintén reméltem, hogy belépve az új évbe, az évvégi agyfasz (már bocsánat a kifejezésért) visszavonul egy kis időre… de eljutottam addig a pillanatig, hogy elegem van.
Nagyon sok órát dolgozom – ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy egy nap 10-11 órákat tolok és másnap reggel jöhetek vissza egy újabb 10 órás műszakra. Hónap végére kaptam kettészedett napokat, amiket nem akartam (pláne, hogy az lett megbeszélve, hogy nem ad nekem több ilyet, mert többször mondtam, hogy nem akarok több ilyen napot) és egyiket egyben toltam le – ami azt jelenti, hogy a tervezett 10 órám lett 16, mert a beosztás hülyén lett megoldva és nem hagyhattam az újoncot egyedül…
Úgyhogy aktívan keresek munkát és albérletet, mert ez egyszerűen nem elviselhető. Plusz folyamatosan meg az ujjal mutogatás és ha úgy adódik, akkor engem vesznek elő, mert miét is ne – az mindegy, hogy amugy főnök csinált valamit..
Lelkiekben már nagyon készülök a szabadságomra, hiszen nem csak fizikailag fáradtam el (mégha kapok szabadnapokat), hanem érzelmileg és mentálisan is. De nem omolhatok össze, mert nem szabad… legalábbis publikusan nem – meg nem is engem magamnak.
Bár szerencsére semmi olyan komoly gondot nem észleltem magamban, mint Butlins utolsó évében. Úgyhogy még mindig tartom magam a gyakorlatomhoz és lefoglalom az agyam.
Ennyi lenne mostanra. Szurkoljatok, hogy sikeresen találjak egy új helyet és lakhatást hamarosan 🙂
Nagyon régen írtam normális blogbejegyzést, viszont úgy éreztem itt az ideje..
Először is, kicsit ügyködtem a kinézeten, hiszen a karácsonyi ünnepek már elmúltak és nekem már nagyon kellett valami világosabb a blogra. Elkezdtem dolgozni rajta és a lilás színre esett a választásom. Kétféle fejlécet csináltam és ugyan megkérdeztem a Bloggerközösséges csajokat, hogy ők mit gondolnak, valahogy mégis a városos lett a befutó. Hogy miért is? Márciusban utazgatok, ami azt jelenti, hogy másfél héten belül 3 országot is megfogok járni – Franciaország, Magyarország, majd vissza Angliába. Már nagyon tervezek, szóval szelektálnom is kell, hogy merre megyek.
Másodszor pedig egy kis mental health check. Őszintén ebben a hónapban teljesen jól kezeltem mindent. Ugyan volt 1-2 alkalom, amikor teljesen kiakadtam, de az leginkább a munkatársam logikátlanságán alapult. Sikerült kicsit jobban odafigyelnem magamra. Bár még mindig teljesen kimerült vagyok, hiszen a beosztásom olyan, hogy inkább nem is kommentálnám tovább és emiatt a havi mikuláscsomag is olyan erővel ütött ki, hogy fél óráig takarítottam a fürdőszobámat (ne akarjátok tudni)..
Harmadszor pedig, belevetettem magam a tanulásba, úgyhogy minden szabad pillanatomban tanulok, miközben a háttérben megy valami film – az előzőleg kikerülteket is így néztem meg. Ez a kurzus is a mentális egészséghez tartozik, ám ez most egy mélyebb árnyalatot vesz fel (önbántalmazás és társai). Ezután felveszem újra a történelem könyvet, ami alapján majd megtudom csinálni a Life in UK tesztet és végre leteszem azt a vizsgát, hogy tudjak tovább indulni ezen a vonalon.
Jelenleg itt tartok és bár igyekszem nem túlterhelni magam, mégis úgy érzem, hogy szükségem van erre, hiszen ha az elmém nincs lefoglalva valamivel, akkor kezdenek előtörni a gondolatok, amit pedig nem szeretnék. Lefoglaltság alatt értem a tanulást, az olvasást és a többi kis ügyködést, ami tényleg eltereli a gondolataimat. 🙂
Ennyi lenne most a bejelentkezésem. A következő pár napban lesz még filmes bejegyzés és egy könyves is és utána több blogos bejegyzést tervezek, mint véleményest. 🙂
Ez is eljött, hogy átléptünk 2024-be. Elég furcsa, az előző évet úgy éreztem, mintha csak elrepült volna.
Akik követtek a tavalyi évben olvashattatok sokat arról, hogy mukahelyet váltottam ls új városba költöztem, egyre hosszabb óráim lettek és összevissza lettem beosztva, a műszakjaimat kettészedték hiába mondtam, hogy ne 1-2 hónap után ez újra megtörtént. A főnököm teljesen nem normális, 10 percen belül elfelejti mit mond és minket hibáztat mindenért (mégha nem is a mi hibánk volt; vagy lényegében ő mondta, hogy csináljuk úgy); vagy végre előmászik az irodából és besegít nekünk a fronton, de ez azt jelenti, hogy 2 másodperc alatt bestresszel és szapul minket, hogy ‘micsoda kupleráj van’ és ezzel minket is bestresszel és több hibát ejtünk…
Na, de mivel sok a tervem a jövőre nézve, ezt most magam mögé teszem és lássuk mit is tervezek idénre:
- Kezdem az elsővel, ami a szülinapom márciusban. Mivel mióta kiköltöztem az Egyesült Királyságba 2015-ben, nem voltam más országban csak otthon és itt kint. Szóval elterveztem, hogy idén megpróbálok 3 másik országba is ellátogatni és az első állomásom Párizs. Nagyon kiváncsi leszek és már tervezem miket fogok megnézni (beleértve egy könyvesboltot is). És persze magát a szülinapomat otthon töltöm majd a családdal.
- Folytatom tovább a könyvkihívást, jelenleg 12 könyvvel és majd kiderül, hogy mennyit sikerül elolvasnom idén.
- Ha jut lehetőségem, akkor szeretnék 2 színházba is eljutni, de persze ha Franciaország fővárosán kívűl szeretnék még 2 másik országba is eljutni, akkor ez lehet tolódni fog.
- A terveim között van a még több Vendégposztot beszervezni. Nagyon remélem, hogy lesznek majd jelentkezők is.
- Végre folytatni szeretném tovább a nemzetiségihez való felkészülést. Ugyan tanulgattam idén, de mégis csöppet hanyagoltam és toltam félre, hogy „majd”. Ez idén nem lesz.
- Nagyjából összegyűjtöttem pár ünnepet, amiről szeretnék információkat hozni. Ez alapján én is tanulok valamit, plusz megoszthatom veletek is
Perpillanat ezek lennének a terveim. Szerintem biztos lesznek még, amiket majd folyamatosan hozzáadok majd, de kövessetek figyelemmel. 🙂
Hamarosan újra jelentkezem, addig is legyetek jók!