
Az Egyesült Királyságban mindegyik országnak megvan a maga védőszentje – az írországit már bemutattam nektek. Jöjjön hát Anglia védőszentjének a napja.
Szent György napja minden év április 23.-án van, a szent halálának napján Kr. u. 303-ban.
Szent György napja egy keresztény ünnep, Lydda-i Szent György emlékére, akit a rómaiak végeztek ki április 23.-án több mint 1000 éve. A legenda szerint Szent György Cappadociában született, ami a mai Törökországban található meg. A története úgy szól, hogy Szent György először meg volt kínozva majd ezután végezték ki a rómaiak, mert elutasította, hogy megtagadja a keresztény hitet. Ezzel a keresztények mártírjává vált és ezáltal válaszották őt szentté.
Egyéb tudnivalók: Nem volt angol – mint fentebb is említettem Cappadicában született, ami a mai Törökország, valamint feltételezések szerint Lyddában halt meg, ami a mai Israel. Nem volt lovag – népszerű kultúrákban lovagként emlegetik, de erről szó sem volt, csak egy katona/köztisztviselő volt. Mártír volt – Mivel a keresztény hitért halt meg, így mártírként mesélnek róla. Soha nem látogatta meg Angliát – Egyedül a hírneve ért el Angliába, ahol a 9. századtól kezdve vált mégjobban népszerűvé, a királyok között közkedvelt volt. A sárkányt később adták hozzá – A történet szerint György Silene-be lovagolt, hogy megküzdjön a sárkánnyal, de ezt a történetet úgy 900 évvel a halála után tették hozzá. 1000 évvel az ünnep előtt már szent volt – 494-ben lett szentté avatva Gelasius pápa által, az ünnepnap nagy valószínűséggel a mártírságából adódik. Nem csak Angliában ünneplik – Szent György napja nemzetközi ünnep; Velence, Genova, Portugália és Etiópia is ünnepli és saját hagyományaik vannak. Emberek hozzá fordulnak védelemért – Évszázadokon keresztül, nem csak háborúkban, hanem költeményekben is fordulnak hozzá. Ő képviseli azokat, akik tisztelünk – Mondhatni az áldozatok védőszentje is.
Hagyományok:
- Ezen a napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja, és rontáselhárító magyarázatot is kapott.
- Sok helyen meglévő hagyomány volt a harmatszedés. Az a lány, aki a harmatban megmosakodott, nem lett szeplős, hanem szép és egészséges maradt.
- Az úgynevezett kilövés a fiatalokat összepárosító esemény volt. A legények kikiabálták, “kilőtték” a lányok hibáit, de általában senkit sem neveztek néven. Ez a procedúra este történt a réteken, mezőkön, domboldalakon tűz lángjánál.
- Moldvában úgy hitték, hogy aki Szent György előtt egy kígyót agyoncsap, annak megnő az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.
- A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.
A név eredete: Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.)
Húsvéti szokások:
- Barkaszentelés: Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti ún. virágvasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslatoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a barkaszentelés, de a népi hagyományokban felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák, valamint egyéb rontásokat hozhat a házra. Emellett azonban jósló, rontás elleni szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, de éppenséggel a gyomorégés és a torokfájás ellen is kitűnő.
- Kiszehajtás, villőzés: Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábut többnyire menyecskeruhába öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd vízbe hajították vagy elégették. A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelentette.
Húsvéti jelképek, szimbólumok:
- Tojás: A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat.
- Bárány: A legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. Kapcsolatba hozható azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
- Nyúl: A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. A leganda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a szárnyast. A lényeg, hogy így kapott helyet a különböző kultúrkörökben a furcsa nyuszi, amely fészket rak és azt tojásokkal tölti meg. Ostara nevéből származtatják egyébként a húsvét angol, ill. német nevét (Easter/Ostern).
- Barka: Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.

A nagypéntek a keresztényliturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale) második napja.
Jézus halálának lehetséges időpontja: Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján az időpont meghatározása nem egyszerű feladat. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg, amikor a Dél Keresztje csillagkép látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtől délre. Ez azonban a precesszió miatt nem lehetséges. Egy lehetséges időpont Kr. u. 33., április 3. Ezen a napon részleges holdfogyatkozás is volt. A pontos dátum kiszámítását problémássá teszi a szinoptikus evangéliumok és János evangéliumának beszámolói közötti látszólagos eltérések. Az előzőek leírása szerint az utolsó vacsora egyértelműen a zsidó húsvéti bárány elfogyasztását jelentette (az egyiptomi kivonulás emlékezetére), amit a zsidók az év első hónapjának 14. napján, csütörtök este (a zsidó napok naplementétől naplementéig tartanak) azaz a zsidó Nisan hónap 15-én tartották. A másnapi keresztre feszítés így még mindig Nisan 15-én, de már pénteken történt.
Katolikus liturgia: Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás (konszekráció) kimarad, csak igeliturgia van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése a csonka mise is. A nagypénteki szertartás három fő része: az igeliturgia (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás.
Forrás: Wikipédia