A szorongásos zavar jelei már gyermekkorban megmutatkozhatnak, pl. állandó nyugtalanság, ingerlékenység, érzelmi labilitás, alvászavarok, étkezési zavarok formájában. A generalizált szorongás leggyakrabban 20–49 éves kor között fordul elő, és kétszer annyi nőt érint, mint ahány férfit.

Nemzetközi statisztikai adatok szerint szociális szorongászavarban szenved az emberek 13,3%-a, poszttraumás stresszzavarban 7,8%-a, agorafóbiában 5,3%-a, generalizált szorongászavarban 5,1%-a, pánikzavarban 3,5%-a. Krónikus szorongás hazánkban a teljes népesség 8,6 %-ánál fordul elő. A férfiaknál ez az arány 5,2%-os, míg a nőknél 11,5%-os. A kórkép kialakulásának esélye 55 éves kortól ugrásszerűen megnő. A középiskolát végzetteknél 80–100%-kal, a legfeljebb általános iskolát végzetteknél 160%-kal magasabb a krónikus szorongással élők aránya, mint a felsőfokú végzettségűeknél. A legszegényebb rétegeknél 60–80%-kal gyakoribb a krónikus szorongás, mint a legjobb anyagi helyzetben élőknél.

Tünetek lehetnek: arcpirulást, izzadást, szájszárazságot, a torokban gombócérzést, remegést, légszomjat, tachycardiát (felgyorsult szívverést), émelygést, vizelési ingert, mellkasi és hasi fájdalmat, fejfájást, gyomorfájást, izomfeszültséget, paresztéziát (zsibbadással, szúró érzéssel, bőrbeidegzési zavarral járó problémát), motoros (mozgásbeli) nyugtalanságot, szédülést, alvászavarokat, szexuális zavarokat, étvágyváltozást, fáradtságot, gyengeséget okozhat. A szorongásos beteget mindemellett elutasító, elkerülő magatartás, gyakran ingerültség, agresszivitás jellemezheti.

Mik a szorongás alcsoportjai? Generalizált szorongásos zavar (GAD), Pánikbetegség, Specifikus fóbiák (pl klauszrofóbia, sérülés-, injekció-, orvosfóbia), Szociális fóbia; Szomatoform kórképek, Poszttraumás stressz-szindróma – PTSD, Akut stressz zavar, Premenstruális dysphoriás zavar (PMDD), Kevert szorongásos és depressziós zavar.

A cikk forrása: Nyugodtlelekkel.hu