Ennél a könyvkihívásnál közrejátszott még a karantén, így éreztem, hogy valamennyivel túl lesz tejlesítve. Ebben az évben 12 könyv volt az alap és végül 19 könyvet olvastam el.

1. Peter May: Lockdown 2. Michéle Forber: Edith & Oliver 3. Elizabeth McNeil: The Doll Factory 4. Alice Sebold: Lovely Bones 5. Jenni Murray: A History o the World in 21 Women 6. Elizabeth Noreback: Tell Me You’re Mine 7. Daphne du Marrier: A Manderley-ház asszonya 8. A.J. Finn: The Woman in the Window 9. Vex King: Good Vibes, Good Life 10. Eve Chase: The Glass House 11. Jo Nesbo: The Kingdom 12. Danielle Steel: The Wedding Dress 13.Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek 14. Richard Osman: The Thursday Murder Club 15. Conn Iggulden: The Gates of Athens 16. Justin Cronin: A szabadulás 17. Justin Cronin: A tizenkettek 18. Leo Tolstoy: Krautzer-szonáta 19. Anne Meredith: Portrait of a Murderer

Az elmúlt 5 évben elég sokszor mentem Nottingham-be, leginkább vásárolgatni vagy csak azért, hogy legalább egy napra valahol máshol legyek.

Szerintem mindenki ismeri a várost a Robin Hood által és persze a Sherwoodi erdőt is. Szeretek elmenni oda néhanapján, hiszen ahhoz képest, hogy nagyváros, mégis meg van a maga hangulata. Volt már, hogy csak a karácsonyi vásár miatt mentem és őszintén, kevésbé tömött, mint otthon. Azt viszont be kell vallanom, hogy mèg nem voltam úgy, hogy túristáskodjak is rendesen, hiszen 1 nap alatt nehèz bejàrni mindent és a picivel több mint 2 órás vonatút is beleszól. De persze nincs kizàrva, hogy egyszer rendesen körbejárjam a várost 🙂

Egy kis történelem: A város jelentős sport központ és 2015 októberében az „Angol sport otthona” nevet kapta. Utazás szempontjából a várost szolgálja a Nottingham-i vasútállomás és a Nottingham-i Express Tranzit villamos rendszer; valamint a busz társaság, a Nottingham Városi Transport, a legnagyobb nyilvánosan birtokolt busz szolgálat Angliában. A legkorábbi történelem a városról egészen Kr. Sz. 919, ahol Idősebb Edwad király elfoglalta Nottinghamet, ahol erődöt épített a Trent folyó déli partján Kr. Sz. 921-ben.

Hosszabb időre egy éve nem voltam otthon, viszont a nyáron 2 napra hazalátogattam családi indokok miatt (4 nap holidayt kértem ki augusztus elején, amiből 2 napot utaztam).

Úgyhogy végre itt az ideje, hogy 25.-ig pihenjek és élvezzem a szabadsàgom. Ugyan lesz mit csinálnom, hiszen van olyan családtag, akit nem láttam több, mint egy éve.

A mentális egészségem az elmúlt időszakban jelentősen javult, azon kívűl, hogy rengeteg inger ért és simán elpattanhatott volna az a bizonyos húr. Ettől függetlenül a pihenés mindenképp szüksèges, hiszen egy nagyon sűrű nyár utàn mindenkire ràfér 🙂