Miután 2016-ban új munkát kaptam Invergarry-ben, így volt esélyem néha elmenni valamerre vagy csak egyik munkatársam kitalálta, hogy 2 műszak között kiránduljunk. Így mentünk el a szomszéd faluba (néha csak egy fagyira vagy pizzáért), ahol körbe sétàltunk, megnéztük ahogy elindítják a hajógàtat és persze kimentünk a Loch Ness partjára is. Plusz élmény volt, hogy a közelben volt egy vízesés is, ahova lakótársammal el is mentünk. Persze kiválasztottuk a leghosszabb utat, de megérte. Én hullafáradtan estem vissza munkába, de legalább aznap este nem kellett altatni, az biztos.
Egy kis történelem: Fort Augustus közvetlenül a Loch Ness partján fekszik. A Jacobite felkelés után lett elnevezve Fort Augustusnak 1715-ben. A felkelés után Wade generális épített egy erődményt, melyet William Augustus herceg után nevezett el, Cumberland hercegéről. Wade várost tervezett építeni körülötte, amit Wadesburghnak akart elnevezni. Az erődményt 1746-ban a jacobite-ok elfoglalták a Culloden-i háború előtt.
A falunak vasúti állomása is volt Spean Brdige-ből, a Loch Ness melletti állomással 1903-től egészen 1933-ig, az Invergarry és Fort Augustus Railway építtetéséből, annak reményébl, hogy tovább tudják vinni ezt a vonalat Invernessig. A Caledonian Canal vasút Fort Williamtől Invernessig áthalad a kisvároson, melyről gyönyörű rálátás látható a Loch Ness-re.
Nagyon sok mental health bejegyzést fogtok látni, hiszen perpillanat így gyógyulok úgymond, hogy kiírom magamból.
Egyre több film készül ilyen témában. Egyike ez a Dear Evan Hansen, ami amugy Broadway musicalből lett filmvászonra áttéve és Ben Pratt volt az egyik Broadway-es Evan, így őt választották a filmbe is. A film a mentális egészsèg rengeteg mintájàt felhozza.
Nagyon-nagyon nehéz egy olyan mélypontból kijönni, ahol nem tudod làtni az alagút végèt. Ezt ez a musical teljesen jól bemutatja. A küzdelem sosem àll meg.
Pàr napja néztem egy filmet, aminek Grimcutty volt a címe. Ez egyfajta horrorfilm, viszont részben megfigyelhető a szülők részéről a kontroll, a pánik és mikor ezàltal Grimcutty megjelenik és bántja a gyerekeket, az önbàntalmazásnak könyvelik el és a szülők mégjobban kiakadnak. Amíg a szülők nem mutatnak önfejlődést, addig a gyerekeknek bajuk esik. Ugyan ez nem kifejezetten mentális egészséggel foglalkozó film, de ha elkezditek nèzni, meglehet làtni benne azokat a dolgokat, amik erre utalnak – vagy csak én gondolom így.
Ugyan az ilyen filmek nem feltétlenül tesznek jót valakinek a mentális egészségének, de miután láttam párat, éreztem, hogy nem vagyok egyedül…
Oban kb 1 óranyira van Tyndrumtól. Oda többször jártunk át, mint Glasgowba. Plusz ott elèg sokat sétáltunk, meg könnyebb is volt felfedezni. A legnagyobb élményem, hogy ahogy leszálltunk a vonatról, pont ott volt a tenger, így néhányszor csak azért mentünk àt, hogy lazuljunk a parton. Nem igazán tudok kedvenc helyet választani Obanban, mert szerettem ott eltölteni az időmet, amikor volt energiám menni 🙂
Egy kis történelem: Bár Oban egy kis tengerparti város, mégis az egyik legnagyobb Helensburgh és Fort William között. Turista szezonban a város átmeneti lakossága elérheti a 24.000 embert is. Az öböl tökéletes patkót alakított ki, melyet Kerrera véd, és emögött pedig megtalálható a Mull szigete. A jelenlegi város a kifőzde körül épült fel, mely még 1794-ben alakult. Évente rendezik meg itt a Felföldi Játékokat.