Miután kitudja hanyadjára kezdek el régi sorozatot, mindig belegondolok, hogy vajon kinek vannak még hasonló komfort sorozata, amit elindít és kikapcsolhat, mert már betéve ismeri az egészet…

Évente egyszer mindenképp elindul nálam a Szívek szállodája és a Jóbarátok, plusz bármikor szivesen bekapcsolom a Harry Potter és a Narnia filmeket is (és magamban meggyászolom, hogy annó még honlapot is vezettem az utóbbiakról, bár a Harry Potternél csak Daniel Radcliffe-ről, aki örök szerelem lesz számomra). Ahogy teltek az évek úgy kapcsolódott be más is; pl a Démonok között filmek – ami tudom elég furcsa, de mindig is érdekeltek az ilyen dolgok és mivel tudom mi történik benne, nem is olyan ijesztő; aztán lezárás alatt néztem a Luxus kismamákat is, azt is néha újraindítom és persze a hasonlók, ha épp olyan kedvem van.

Persze néha elkezdek valami újat, de aztán mindig visszatérek a megszokott kis sorozataimhoz és filmjeimhez. Remélem ezzel nem vagyok egyedül 🙂

Igen, Skóciában is van egy Perth nevű város, nemcsak Ausztráliában.

Legelőször mikor mentem, kocsival vittek át és picit el is tévedtem, de nem is volt baj, hiszen beletartozik a felfedezésbe. Sétàltam egy nagyot és persze vásárolgattam is, vonattal pedig nagyjából fél órára volt Pitlochry-tól. Persze azonnal a folyóparton kötöttem ki mindig mikor mentem, viszont kicsit rontotta a sok auto az illúziót. A sétáló utcának is meg volt a maga hangulata és normálisan rendben volt tartva. Ugyan itt nem láttam utcai zenészeket, mint Invernessben, de ez nem kizáró ok, hogy nincsenek 🙂

Egy kis történelem: Perth a Tay-folyó partján fekvő királyi város Közép-Skóciában. Perth and Kinross közigazgatási központja és Perthshire történelmi megyeszékhelye. 1975 előtt nagy autonómiával rendelkezett. Több gyarmati város is róla kapta a nevét, legismertebb közülük a nyugat-ausztráliai Perth.

Még mindig szokom a gondolatot, hogy a CoffeeCorner felületén vagyok, hiszen olyan sok emlék köt a BeScottish-hoz. Bár ahogy múlnak az évek, úgy változunk mi is 🙂

Az elmúlt pár napban eléggé jól kezeltem a melós szitukat, így mégha nem is voltam 100%-os, nem tudtak annyira kiakasztani, hogy rosszabbra forduljon. Viszont jó hír, hogy visszakerültem az eredeti helyemre és bár tálcázom, úgy döntöttem, hogy nem problémázok rajta, hiszen igyekszem minél előbb menni és nyomulni máshova – ami mindenképpen jobb hatással lenne rám. Viszont egyre többször kapok lehetőséget az ajtóban, pedig pár hete határozott nemleges választ kaptam; de mindenképp jó hatással van rám, hiszen egyre nagyobb önbizalmam lett. Ugyan az önbizalmam már akkor nagyot ugrott, mikor 2015-ben kijöttem az Egyesült Királyságba, de mindenképp jó dolog, hogy kiharcolok bizonyos dolgokat, mégha ki is fáradok közben.

A skót kirándulásos bejegyzésekhez majd teszek fel képeket is idővel, de azokat majd akkor frissítem fel, mikor ténylegesen arra tudok koncentrálni és az agyam nem néz ki úgy, mint egy flipperasztal – nem tudom kinek rémlik még az a régi számítógépes játék, én rengeteget játszottam vele.

Új melókereséssel még mindig lassan haladok, de ha lesz valami információm, mindenképp lesz róla bejegyzés. 🙂