
Ez után a „kis” szünet után újra itt vagyok és olvashatjátok a sok-sok agymenésem, illetve a véleményeket és vendégposztokat. Ugyan augusztusig tartott volna a szünet, de hiányzott is a blog és az írás. A napokban mindenképp fogok írni blogos bejegyzést, mert határozottan rám fér. 🙂
Őszinte leszek, mindenképp kellett ez a kis szünet, hogy odafigyeljek magamra és ne érezzem az a nyomást, hogy nem csak a munkában, de itt is meg kelljen felelnem, hiszen tudom magamról, hogy elég komolyan tudok venni a dolgokat. A szünet melletti döntésemben nagy indokot játszott az, hogy június utolsó napjai eléggé stresszesek voltak, olyannyira, hogy összeomlottam, mert nem kaptam meg a megfelelő támogatást – azzal ellentétben, hogy én mindig ott vagyok és segítek, csinálom stb. Viszont ezáltal, hogy a blogon beindítottam a szünetet, azzal egy pici nyomás lekerült és tudtam egy kicsit fejleszteni is. Ezalatt a fejlesztés alatt értem az alábbiakat:
- Még május végén, miután hazautaztam egy kis időre, neki kezdtem egy kis fordításnak. Mégpedig az AWARE NI oldal munkatársai adtak engedélyt arra, hogy lefordítsam a mentális egészséghez kapcsolódó ténykártyáikat. Ezeket az oldalsó navigációs modulban meg is találhatjátok.
- Ha már navigációs modul… Egy kis átalakításra került az is, hiszen számomra egy picit összecsapottnak tűnt, így átrendeztem egy nagyon kicsit. Átírásra kerültek a modulok is, így egy kicsit frissebb és jobban megírt modulok kerülnek elétek
- Július elején lecseréltem a fejlécet, hogy egy kicsit letisztultabb megjelenés kerüljön elétek (és a jövőbeli kinézet is hasonlóan fog majd kinézni, csak másik színben).
- Aki követ instagramon, az elmúlt egy hónapban láthattatok tőlem sztorikat, hogy jelentkezhettek/ajánlhattok Vendégírókat. Nos, ez még mindig releváns, így jelentkezzetek és ajánljatok ne csak instagramon, hanem itt is kommentben és hamarosan hozok egy ilyen posztot is. 🙂
- Új felületen is megtalálhattok, viszont jelenleg az Európa többi részén még nem elérhető, így azok a megosztások meglesznek osztva instagramon – viszont a link elérhető lesz majd az oldalsó modulban
Jelenleg ennyi lenne, ami a blogon való változtatás volt. Remélhetőleg a következő napok, hetek jobban telnek majd. Ettől függetlenül lesznek mentális egészséggel kapcsolatos bejegyzések, mert ezek mindenképp a felszínen tartanak, mégha június végén-július elején volt egy nagyon csúnya visszaesésem – ami oka volt egy kis blogos szünetnek. 🙂
Legyetek jók és hamarosan újra jövök!

Az elmúlt pár napban nagyon sokat gondolkoztam, mi legyen… Végül úgy döntöttem kell egy kis mentális szabadság.
Ez nem jelenti azt, hogy a CoffeeCornernek vège. Sőt, ez a kis idő pont jó lesz arra, hogy ne érezzek nyomást mindenfelől és fordítsak magamra is annyi időt, mint amennyit másra is. Plusz augusztusra így is van temérdeknyi ötletem és aki elèg sűrűn jár fel az oldalra, néha láthatott egy kis betekintést, hogy egy új kinèzet is van készülőben – viszont mèg nincs meghatározva mikor kerül fel. 🙂
Vannak terveim a blogra, viszont ahhoz, hogy véghez kész is legyek velük, szeretnék határozottan arra koncentrálni és persze lassan, de biztosan láthatjátok majd a blogon is a változásokat.
Most viszont rátérnék, hogy mennyi időre is veszem ki ezt a mentális szabadságot… Nagyjából 1 hónap – július 1-től augusztus 1-ig – és csak a Könyvkihívás kerülne ki a megszokott időben. Nem lesz elhanyagolva a blog, viszont ezalatt az időszak alatt nem fog olyan bejegyzés felkerülni, ami kirántana a magamra szànt időből. Hamar el fog az repülni 🙂
Hamarosan jövök, addig legyetek jók, olvasgassatok a blogon és esetleg tippek is jöhetnek ti mit szeretnétek látni a jövőben 🙂

Hyeonseo Lee – A lány hét névvel: Szökésem Észek-Koreából
Mivel nem sok időm és energiám volt fizikai könyvet olvasni, pedig kettőt is elkezdtem (az egyik perpillanat szárad, mert belecsúszott a kádba), viszont mikor szüneteken voltam melóban, akkor a telefonom olvastam. Így fejeztem be Hyeonseo könyvét is.
Köztudott, hogy az Észak-Korea nem egy leányálom. Ezt olvasni egy olyan embertől, akinek sikerült élve kijutnia abból az országból, csak még inkább megerősíti bennünk azt, hogy az ottani élet mennyire borzalmas és mennyire beléjük van erőszakolva a vezető iránti imádat, ami szerintem nem egészséges.
Hyeonseo tapasztalatai Észek-Koreában, Kínában és később Dél-Koreában egy érdekes olvasmány és mindenképp ajánlom elolvasásra.