Az esetek többségében ilyenkor nálam megjelennek a horror és thriller könyvek, ugyan ezek a fő kedvenc könyvtémáim, ilyenkor jobban ráállok. A bejegyzés végén láthatjátok az elmúlt pár évben milyen könyveket olvastam Spooktober alkalmából. Viszont itt van néhány ajánlás, mik a legnépszerűbb könyvek Október táján:

• Agatha Christie könyvek – Ő nálam örök kedvenc és imádom a könyveit. Jelenleg decemberre tervezek olvasni tőle egy adventi krimi gyűjteményt
• Stephen King – Számomra a horrorkirály. Elég fiatalon kezdtem el tőle könyveket olvasni és még mindig gyorsan falom tőle a könyveket.
• Joe Hill – Apja útját folytatva ő is sok horror könyvet ír és egyik kedvenc könyvem tőle a Szarvak.
• Stieg Larsson – Ne csak angol és amerikai földeken járjunk, a svéd Stieg könyvei is nagyon népszerűek, ezek közül a Tetovált lány sorozat, ami említésre mondható
• Jo Nesbo – A norvég író olyan könyveket ír, ami által teljesen bele tudsz merülni a könyvbe és tudni akarod mi lesz a vége.

Az előző évek horror/krimi/szellemtörténetei, amiket olvastam, ugyan nem mindegyik Spooktober közben lett olvasva:

Michelle Paver – Dark Matters // Algernon Blackwood – A Holtak erdeje és más titokzatos történetek // John Cure – A boszorkány hagyatéka // Stephen King – Borzalmak városa // Carole Johnstone – Mirrorland // Sarah Pearse – A szanatórium // Joe Hill – Fekete telefon // Anne Meredtih – Portrait of a Murderer // Richard Osman – The Thursday Murder Club // Jo Nesbo – The Kingdom // A.J. Finn – The woman in the window // Elisabeth Norebäck – Tell me you’re mine // Peter May – Lockdown // Mary Kelly – The Christmas Egg: A seasonal mystery // Gaston Leroux – Az Operaház fantomja // Ruth Ware – The Woman in Cabin 10 // Robert Louis Stevenson – The Strange Case of Dr Jekyll and Mr Hyde // Martin Edwards – Miraculous Mysteries // Christopher Berry-Dee – Talking with Serial Killers // Adele Parks – The Stranger in my Home // Bram Stoker – Dracula // Agatha Christie – Tíz kicsi néger // Sue Fortin – The Birthday Girl // J. Jefferson Farjeon – Thirteen Guests // Neil Spring – The Lost Village // The Last Refuge // Scottish Ghosts // The Whispering City // A Macbeth-rejtély // Asylum – A bolyongó lélek // A feketeruhás nő // Joyland // Colorádói kölyök // Fagyos ikrek // Capital Crimes: London Mysteries

Mindig is imádtam a horrorokat, így elég sokszor tartok maratonokat. Az alábbi pontokban láthatjátok, amiket megnéztem és hogy tetszettek-e vagy sem.

• A Conjuring világ: Ez az, amit kb évente végignézek és már várom az Apáca 2-t
• Grimcutty: A horrorhangulat meg volt, viszont max pár évente talán megnézném mégegyszer..
• Megan: Érdekesnek érdekes volt, de ennyi. Erről a filmről amugy itt találtok véleményt
• Slenderman: Ez is olyan egyszer nézős film
• A platform: Ez a film inkább thriller/sci-fi kategória. Számomra nagyon társadalmi tükör és töbször nézős – persze, nem azonnal egymás után.
• Excorcist: Ezt olvastam könyvben is és persze a könyv letehetetlen. A film pedig jó látványterves.

Persze lehetne még sorolni és ki ne hagyjam a Halloweent, a Rémálom az Elm utcábant és a Sikolyt sem. Plusz ott van Az Álmosvölgy legendája és a Sweeny Todd (ha már Johnny Depp vonal), de rengeteg jó (és rossz) horror van és évente jönnek ki az újabbak.

Nagyon sokáig nem vonzott ez a film, viszont annyi kis részlet jött fel a TikTok-on belőle, hogy úgy voltam vele, hogy mostmár megnézem mi ez a nagy felhajtás megint körülötte. Körbenéztem hol is lehetne megnézni: Amazon Prime-on nagyjából 1300 forint extra lett volna a film, így megnéztem a Netflixet. Kiderült, hogy Netflixen csak pár országban elérhető a film, így ha valaki megakarja nézni, akkor ajánlják a VPN-t. Úgyhogy sikerült megnéznem…

A film leírása:

Dani és Christian évek óta együtt vannak, ám a fiú úgy érzi, ideje lenne lezárni a kapcsolatukat. Egy váratlan tragédia következtében végül úgy dönt, nem ez a legmegfelelőbb alkalom, hogy szakítson barátnőjével, inkább meghívja őt is arra a nyári fesztiválra, ahova barátaival készülnek. A nyári napforduló alkalmából rendezett mulatság különös közössége tárt karokkal fogadja a fiatalokat, akik számára hamar világossá válik, hogy a bizarr rituálékból ők sem maradhatnak ki.

Őszinte leszek, örülök, hogy nem fizettem érte extrát. Talán a legelvontabb film, amit eddig láttam. A leírásban szereplő tárt karokkal való fogadás lényegében azt rejti magában, hogy „drogozzuk be a külföldieket és szépen lassan tegyük el őket láb alól és házasítsuk be a társaságunkba az egyetlen lányt a csapatból”. A filmhez hozzáadott tradíciók pedig borzalmasak abban az értelemben, hogy hogyan tarthatsz meg egy fesztivált 90 évente és búcsúzol el az idősektől, mert amugy nem tudnak természetes halált halni és ezért leugranak egy szikláról, ami alatt egy hatalmas kődarab van – a többit a fantáziátokra bízom, és higyjétek el van olyan borzalmas és gusztustalan. Pedig én megannyira gyilkolós/öldöklős és miegyéb filmet néztem már bármilyen reakció nélkül, de valahogy ez kiborította a bilit..

Ezek után rátok bízom, hogy megnézitek-e vagy sem; számomra elég is volt.