
J.K. Rowling & Steve Kloves – Legendás állatok: Dumbledore Titkai Teljes forgatókönyv
Eléggé szkeptikus vagyok a hasonló könyvekkel kapcsolatban, hiszen egy kicsit lehúzásnak tűnik a rajongók felé, viszont ez a könyv ajándék volt számomra szüleimtől.
Nehéz írnom a könyvről, hiszen aki nem látta a filmet, annak határozottan teli van spoilerrel, viszont másképp nem lehet róla írni. A Dumbledore titkai a trilógia harmadik része és egy kicsit betekintést kapunk a Dumbledore és Grindelwald közötti vérszerződésbe; hogy milyen is a varázslóvilág, ha egy hatalomvággyal teli varázsló irányítaná. A film látványa mindenképp megéri, hiszen mindhárom filmben fantasztikusan van megcsinálva és felépítve és rengeteg tervezés és felkészülés ment vele. A könyvben ezen tervek közül látunk párat és hihetetlen, hogy milyen tehetséges grafikusokat szerződtettek a filmekhez.

Gondoltam írok egy kis helyzetjelentés az elmúlt pár napról..
Nagyjából sikerül helyrehoznom mindent. Az alábbiak történtek:
- Bővítettem 1-2 modult, így legalább értelmes is – számomra legalábbis.
- Amint láthatjàtok felkerült 2 vendègposzt is, amiből lesznek még: a hétvègén lesz még egy Klautól, a Klaudiblog szerkesztőjétől és Amytől is, aki a Mysteriesofthenight.hu szerkesztője. Plusz még Warutól is lesznek könyves bejegyzések
Lassan helyre áll fejben is minden, így több és normálisabb bejegyzések lesznek tőlem, de addig legalább lesz mit olvasnotok 🙂
Legyen szép napotok, és hamarosan ujra jövök!

Mindig is imádtam azokat a történeteket, amik Japánban játszódtak és azokat is, amik egy állatról szóltak. Ebben a könyvben meg van mindkettő és már nagyon vártam, hogy elolvassam.
A borító kicsit becsapós, mivel egy fekete macskát ábrázol, viszont ugye a főhős kandúrunk, Nana fehér cica. A könyv végén meg van magyarázva, hogy miért ez lett a borító. Egyébként szerintem nagyon szép, ha ránézek elfog a nyugalom.
A történet arról szól, hogy Nana a gazdájával, Szatoruval utazgat. Az utazás célja az, hogy Szatoru megfelelő új gazdát találjon Nanának. Ellátogatnak Szatoru régi barátaihoz: Koszuke, Josimine, Szugi és Csikakó. Mind-mind Szatoru életének különböző szakaszaiban voltak jelen és nagyon fontosak neki, ahogy nekik is az Szatoru.
A sztorit Nana szemszögéből látjuk, ő a mesélő. Nana egy igen bátor, hűséges és eszes macsek, aki nagyon szereti Szatorut. Sokan azt gondolhatják, hogy egy macska nem képes erre, hogy nem lehet annyira hűséges, mint egy kutya. Pedig ez tévedés, a macskák is nagyon ragaszkodóak tudnak lenni. Egyébként azt fontos megemlítenem, hogy Nana onnan kapta a nevét, hogy a farka úgy görbül, mint a hetes. 🙂
Szatoru igazi macskabolond. Nagyon ért az állatokhoz, szelíd és kedves természete miatt pedig az állatok szeretik őt. A barátaival mindig törődött, segített nekik és mindig próbálta őket felvidítani. Ezért is van az, hogy a barátai nem tudják, hogy Szatoru haldoklik. Szatoru nem mondta meg nekik, hogy az utolsó napokat együtt vidáman, mosolyogva töltsék el.
A többi karakter is szerethető. Koszuke egy fotóstúdiót vezet, éppen gondjai vannak a feleségével, és Szatoru lesz az, aki megoldást talál a problémáira. Josime egy földműves, aki egy kiváló egerészőt szeretne a birtokára, Szugi és Csikakó egy házaspár, akik egy állatbarát panziót vezetnek. Szugi mindig féltékeny volt Szatorura és félt, hogy Csikakó egy nap őt választja
Ezek az utazások közelebb viszik egymáshoz a szereplőinket, kapunk jeleneteket a közös múltjukból és látjuk, ahogy fejlődnek a jelenben egymás hatására. Szatoru és Nana mindegyiküknek segített egy kicsit, hogy elfogadják a jelent és a legjobbat hozzák ki a dolgokból.
Végül Nanának egyik régi barát sem lesz megfelelő gazda, így Szatoruval közösen elmennek Noriko nénihez, aki Szatoru nagynénje. A néni mindig is attól félt, hogy nem tudta eléggé kimutatni a fiúnak mennyire fontos neki és félt, hogy nem adott neki elég szeretet. Ráadásul Nanától is kicsit tart, úgy gondolja, nem tud a macskákkal bánni.
Szatorunak sikerül Norkiót megnyugtatnia és Nana is megmutatja, hogy nem is olyan nehéz bánni vele. Norikó megtanul szeretni. Hamarosan belőle is macskabolond lesz.
Ez a könyv rengeteget ad. Ahogy Nana és Szatoru együtt utaznak és átélik a kalandokat, olyan mintha mi is a csoda ezüstfurgonban utaznánk velük és együtt látnánk a szarvasokat, a dupla szivárványt, a Fuji-t, a tengert… Mi is részesei vagyunk az utazásuknak.
A vége kiszámítható, de azért megsirat, hiába számítunk rá. Szomorú, de talán mégse annyira. Megtanítja, hogy akik elmentek, a szívünkben tovább élnek és talán még találkozunk velük a horizonton túl.