Kinek ne lenne a kedvence egy jó kis magyar karácsonyi vásár? Forró kakaó, kürtös kalács, forralt bor, sült kolbász, kézműves lekvárok és édességek, plusz sok-sok vásárfia.

Magyarország legtöbb városában felépülnek a kis bódék amik szeretettel várják a látogatókat. Nézzük hát, hol is látogathatók a magyar vásárok:

• Debrecen: Szülővárosom természetesen az első helyen kezdi. Sokáig csakis a Főtéren, azaz a Kossuth téren volt felállítva a vásár, ám most kiterjesztették és még 3 helyszínen állítanak fel vásárokat max 5 perces sétatávolságra. Mindenképp érdemes körbejárni, ám figyeljetek a villamosokra, hiszen a vásár alatt is közlekednek 🙂
• Budapest: A fővárosban csak egyszer voltam karácsonyi vásáron, szép volt meg minden, de mint minden a fővárosban, nem volt olcsó. Plusz akkor még érvényben voltak a kovidos regulációk, úgyhogy volt egy hatalmas sor (ha nem voltál szemfüles és vetted észre az üres másik bejáratot, akkor vártál 10-15 perceket, hogy bejuss). A hangulat megvolt természetesen, de hogy ott nem iszok többet forralt bor, az is tuti biztos.
• Eger: Számomra Eger az egyik kedvenc magyar történelmi városom, így annak a vására mindig is a listámon lesz, hogy ellátogassak. Pláne, ha az a vár környékén van.
• Dunakanyar: Ne feledkezzünk meg Esztergomról, Szentendréről és Vácról sem, akik a vásári bódék mellett múzeumi látogatásokat is beszerveznek erre az időszakra.

Ugyan lehetne még sorolni a sok csodaszép vásári kiállításokat, de az alábbi linken találhattok még több várost, ahol megcsodálhatjátok a díszeket és sétálhattok egyet a bódék között.

Ugyan a tömeget ki nem állhatom, viszont a karácsonyi vásároknak megvannak a maguk hangulatai és egyszerűen lehetetlen kihagyni őket. De lássuk is, mi is a karácsonyi vásár története.

A karácsonyi vásárok köztéri vásárok, melyek a karácsony ünnepéhez kapcsolódnak, az advent négy hete alatt tartják meg őket. E vásárok német nyelvterületen jelentek meg először a késő középkorban, de azóta számos más országban meghonosodtak. Németül – különböző nyelvterületeken kisebb írásbeli eltérésekkel – Christkindlmarkt avagy Weihnachtsmarkt néven ismertek.

A drezdai Striezelmarktot 1434-ben tartották meg első ízben, és ezt tekintik az első valódi karácsonyi vásárnak, míg az évszak (szezon) korábbi vásárai „decemberi vásárokként” voltak ismertek. Az ilyen decemberi vásárokra utaló első írásos emlékek a bécsi (1298), müncheni (1310), bautzeni (1384), frankfurti (1393) és milánói vásárokról valók.

Németország, Svájc és Ausztria számos településén az advent kezdete a karácsonyi vásárok kezdetét is jelenti egyben. A délnémet nyelvterületeken Christkindelmarkt (Christlkindelsmarkt) névvel illetik, ami szó szerinti fordításban magyarul: „Krisztusgyermekvásár”. Hagyományosan a település központi terén tartják, ahol ételt-italt és szezonális termékeket árusítanak nyitott bódékból. A rendezvényhez hozzátartozik a hagyományos dalok éneklése és a tánc. A nürnbergi Christkindlesmarkt első éjszakáján – hasonlóan sok más település rendezvényéhez – a vendégsereg üdvözli a Christkindet, a gyermek Jézust előadó helyi gyermeket. A Christkindet gyakran angyalszerű leánygyermekként ábrázolják.

Forrás: Wikipédia

Nagyon-nagyon sok forráson átmentem, hogy elhozzam nektek a legjobb leírást, hogy mégis mi az az advent. Nem volt egyszerű, de sikerült elhoznom egy változatot, amit talán mindenki jobban ismer.

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A keresztény vallás szerint pontosan meghatározott napon kezdődik és négy hétig tart, magában foglalva négy vasárnapot. Szent András napjához (november 30.) legközelebbi vasárnapon veszi kezdetét és december 25-ig tart. Az adventi időszak pontosan december 24-én ér véget, napnyugta után. Az advent az Úr megérkezésére való felkészülés időszaka, amikor a hívők újra átélik az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést, amelyet ez az esemény előkészít. Egykor az adventi időszakra jellemző volt a böjt is, amely a húsvéti nagyböjttel ellentétben nem volt olyan szigorú. Ami az étkezést illeti, a katolikus körökben korábban a heti három nap volt kötelező: szerda, péntek és szombat, ilyenkor tilos volt húst és tejtermékeket fogyasztani. A szigorú böjt később két napra (szerda és péntek) csökkent. Ebben az időszakban kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, és lakodalmat sem tartottak. A kocsmákban csak az átutazó vendégeket szolgálták ki. Ennek hagyománya a 20. század közepén eltűnt. – Forrás: VillaMajolika.hu

Az advent története egészen az 5. századig nyúlik vissza. A karácsonyt megelőző böjti idő volt, amely Szent Márton ünnepével kezdődött, november 11-én. Történelmi források arra utalnak, hogy maga az advent ünnepe Galliában keletkezett, majd a 6. században Róma is átvette, és a böjti időből öt liturgikus hét lett. VII. Gergely pápa végül négyre redukálta az adventi vasárnapok számát. Az advent négy hete a Messiás születése előtti várakozást idézi, felkészülés a karácsonyra és Krisztus második eljövetelére. Csönd, elmélkedés, imádság, bűnbánat jellemzi ezt az időszakot a vallásos emberek életében. – Forrás: NCL.hu