Jártunk már úgy például, hogy egy játékterem kiszolgálónőjével jól elpoénkodtunk és mertem bevallani. Róla ráadásul kiderült, hogy leszbikus. Úgyhogy sorstársakra is bukkantunk egymásban. 😀 Tehát ilyen esetben nem titkolom görcsösen és konkrétan mégsem hirdetem. Arany középút. Kínos helyzetek csak akkor történnek, mikor a pajtimmal pároknak gondolnak minket. ^__^”” Ráadásul már barátok is mondták, hogy inkább őt kellett volna így megtalálnom. Én ezt nem gondolom így, de ebbe most nem megyek bele. Ellenben a munkahely az a terület, ahová nemet mondok jelenleg. Bár előző munkahelyemen volt egy meglepő döntésem, ott 3 munkatárs közül 2 nővel kifejezetten jóban voltam, előző kapcsolatomban nagyon kibuktam valamin, és hirtelenül beavattam őket. Jól sült el ez is és próbáltak segíteni. Ám jelenleg alapvetően kényes területen dolgozok, emellett sokan vagyunk sokféle illetővel és mindenkivel különböző viszonyom van. Konkrétan nem vagyok rosszban senkivel, de itt nem érzem jónak vagy egyáltalán szükségesnek. 3 illetővel kapcsolatban gondolkodtam megosztáson, de akkor pedig talán nem érezném igazságosnak másokkal szemben és okozhatna egyéb érdekes helyzeteket. Úgyhogy úgy érzem, hogy ez a terület most így marad. Illetve bőven utánam érkezve egy illető már okozott rettentően érdekes helyzetet számomra, ugyanis ő félig meleg és felfedtük magunkat egymásnak. Ugyanolyan jól működött a radarunk, úgyszólván ő pimaszul piszkálódni kezdett, ő akarta előbb kihúzni belőlem, nem hagytam magamat, ravasz módon én húztam ki előbb belőle, és ezután már nyíltan beszéltünk egymással. 😀 Nagyon fejfájós és utána már egyben vicces történet is volt, soha nem volt ilyenben részem. Úgyhogy tulajdonképpen ketten tudunk egymásról és csöndben vagyunk.

~ Második kérdésként azt kaptam, hogy legszívesebben mit csinálok hobbiként.

Bármiféle beképzeltség nélkül mondom, hogy – meccsnézésen kívül – eléggé sokoldalú vagyok és sok dologra kapható vagyok. Na nem úgy! 😀 😀 Nyitott vagyok szabadtéri és zárt programokra is. Szabadidőmben zenét hallgatok, filmet nézek, olvasok, sokszor túrázok, nyáron imádok strandolni, és szeretek társasági életet élni. Bár hozzáteszem, hogy most már leapadt a nagy társasági élet és lepucolódtak szétágazó haveri társaságok. Nem is tragédia, mert éppen elég néhány barát és sokszor így is túl gyorsan elszállnak a napok. Illetve szükség van egyedüli feltöltődésre is és én szeretek egyedül is lenni. Megfelelő időjárás esetén nagyon szeretek menni túrázni, városnézésre, és nyáron strandolni. Túrázás nálam egyedül is jól működik, többször megyek egyedül. Alkalmanként járok bulizni, megyek koncertekre, szeretek társasjátékozni, a lehetőségek tárháza szinte végtelen. A meleg jóbarátomon kívül a többiek inkább zárkózottabbak, úgyhogy mindenkivel megvannak a sajátos közös programok. Meg hát nagy beszélgetések alapjáraton mindig. 🙂

Remélem, hogy érdekes olvasmányt nyújtottam. 😀 Kívánok mindenkinek szép napot. :3

Üdvözlök mindenkit. ^^

Ismeretségi szálakon át kaptam ezt a kedves kis interjú-felkérést két kifejtő kérdéssel, amit örömmel elfogadtam. 🙂 Bizonyos szempontból viszonylag egyszerű meleg srác vagyok, húszas éveimben Cute Bad Boy névvel vezettem egy blogot a melegek problémás társkereséseiről és engem ért sérelmekről. A blogot pont nemrégiben töröltem, mert a 2019-ben alakult párkapcsolatom miatt már nem is vezettem. Közös megegyezés alapján nem akartunk írni az életünkről és én más dolgokba is fektettem bele az energiát. De térjünk rá arra, hogy milyen témakörökért vagyunk most itt. ^^

~ Első kérdésként azt kaptam, hogy milyen érzés volt felvállalni magamat.

Ez nálam nehézkesen és lassú fokozatossággal épült fel, sajnos sokáig nagyon nehezen éltem meg. Na nem azt, hogy meleg vagyok. Azzal én tisztában voltam 15 éves koromra és el is fogadtam magamat, viszont a külvilágtól féltem. Emellett alapvetően zárkózott gyerek voltam, sokáig nem voltam jóban a kortársaimmal, még bullying-ban is volt részem más miatt, kevés barátom volt, majd csak a húszas éveimben kezdtem felengedni, és még a barátaimnak is nehezen álltam elő ezzel. Mert egyszerűen tartottam attól, hogy hogyan állnak hozzá vagy a kevés barátságom is megrendül-e. Utólag már úgy gondolom, hogy nagy hülyeség volt vagy legalábbis most már másképpen vagyok ezzel. Dehát a sok év és a sok tapasztalat hozza a változásokat, akkor sajnos félénk voltam, még a sorstársú melegek felé is eléggé későn nyitottam társkereséssel vagy csak barátkozással. A coming out-okkal meglepően pozitív tapasztalataim voltak ahhoz mérten, hogy én mennyire féltem. 🙂 Bár négy barátomat sikeresen megdöbbentettem, de a lesokkolás után abszolút támogatók voltak és egyikük eléggé sokat kérdezősködött is rólam. Igazából azért nem is gondolták volna, mert – néhány tipikus fiús szokás hiányától eltekintve – teljesen szembetűnő jele nincs a melegségemnek. Azóta hülyéskedésben és állítólag néhány mozdulatban akad, mert már nagyjából sikeresen feloldódtam. De például valamikor teljesen átlagosan, normális színekkel, sokszor sportosan, és alkalmanként kicsit rocker-esen is öltözködök. Nem is tervezek másképpen. 🙂 Érdekes módon az említett barátok mellett egy másik jóbarátom saját magától tisztában volt velem és ő rám várt. 😀 Neki mindig is működtek megérzések és azóta ráadásul pont komoly spirituális életútra találtunk. (Másik barátom is rálelt erre a párjával együtt.) Mellettük egy haveri társasággal szemben és anyummal akadtak nehézségeim. A haveri társaság nyilván alapvetően nem állt hozzám olyan közeli viszonnyal és nekik ezért is sokára álltam elő ezzel. De ugyanúgy pozitív fogadtatásra leltem és befogadták a páromat is, úgyhogy részben ez később nagy pozitív löketet is adott. 🙂 Anyummal pedig elkövettem azt a hibát, hogy a melegek felől is érkező kezdeti nehézségeim miatt eléggé későn és már bimbózó kapcsolat alatt avattam be. Hiába az anyukám, de szegény szintén nem is sejtette és őt így sajnos rosszabb hidegzuhanyként érte. Anyum esetében ez nehezebb volt, de egy anyának többnyire ez nyilván nem is lehet annyira egyszerű. Végül minden jól alakult, azóta mindent megbeszélünk, elfogadta a párjaimat, és a párom jöhet hozzánk. 🙂 A családból maradt még apám és egyik nagymamám. Apámról nagyon ne beszéljünk, ő alapvetően rossz életutat él egy idő óta, sok dologról nem lehet normálisan beszélni vele, ezt a fejezetet itt most engedjük el. Mamámtól úgyszólván még tartottunk anyummal együtt, de az élet legnagyobb meglepetéseként ő állt hozzá leglazább módon és így ő is bekerült a mindentudó csapatba. 😀 Azóta egyébként részben mindemiatt és egy új meleg jóbarátom mellett felszabadultabb lettem. Mondjuk úgy, hogy pajtiról le tudják olvasni az emberek és kettőnkről rögtön összeadják. Ha rákérdez valaki, akkor helyzettől vagy személytől függően elmondom.

Ez után a „kis” szünet után újra itt vagyok és olvashatjátok a sok-sok agymenésem, illetve a véleményeket és vendégposztokat. Ugyan augusztusig tartott volna a szünet, de hiányzott is a blog és az írás. A napokban mindenképp fogok írni blogos bejegyzést, mert határozottan rám fér. 🙂

Őszinte leszek, mindenképp kellett ez a kis szünet, hogy odafigyeljek magamra és ne érezzem az a nyomást, hogy nem csak a munkában, de itt is meg kelljen felelnem, hiszen tudom magamról, hogy elég komolyan tudok venni a dolgokat. A szünet melletti döntésemben nagy indokot játszott az, hogy június utolsó napjai eléggé stresszesek voltak, olyannyira, hogy összeomlottam, mert nem kaptam meg a megfelelő támogatást – azzal ellentétben, hogy én mindig ott vagyok és segítek, csinálom stb. Viszont ezáltal, hogy a blogon beindítottam a szünetet, azzal egy pici nyomás lekerült és tudtam egy kicsit fejleszteni is. Ezalatt a fejlesztés alatt értem az alábbiakat:

• Még május végén, miután hazautaztam egy kis időre, neki kezdtem egy kis fordításnak. Mégpedig az AWARE NI oldal munkatársai adtak engedélyt arra, hogy lefordítsam a mentális egészséghez kapcsolódó ténykártyáikat. Ezeket az oldalsó navigációs modulban meg is találhatjátok.
• Ha már navigációs modul… Egy kis átalakításra került az is, hiszen számomra egy picit összecsapottnak tűnt, így átrendeztem egy nagyon kicsit. Átírásra kerültek a modulok is, így egy kicsit frissebb és jobban megírt modulok kerülnek elétek
• Július elején lecseréltem a fejlécet, hogy egy kicsit letisztultabb megjelenés kerüljön elétek (és a jövőbeli kinézet is hasonlóan fog majd kinézni, csak másik színben).
• Aki követ instagramon, az elmúlt egy hónapban láthattatok tőlem sztorikat, hogy jelentkezhettek/ajánlhattok Vendégírókat. Nos, ez még mindig releváns, így jelentkezzetek és ajánljatok ne csak instagramon, hanem itt is kommentben és hamarosan hozok egy ilyen posztot is. 🙂
• Új felületen is megtalálhattok, viszont jelenleg az Európa többi részén még nem elérhető, így azok a megosztások meglesznek osztva instagramon – viszont a link elérhető lesz majd az oldalsó modulban

Jelenleg ennyi lenne, ami a blogon való változtatás volt. Remélhetőleg a következő napok, hetek jobban telnek majd. Ettől függetlenül lesznek mentális egészséggel kapcsolatos bejegyzések, mert ezek mindenképp a felszínen tartanak, mégha június végén-július elején volt egy nagyon csúnya visszaesésem – ami oka volt egy kis blogos szünetnek. 🙂

Legyetek jók és hamarosan újra jövök!