Ez a történet mindig elgondolkoztat. A könyvet olvastam a tavalyi év folyamán, amikor egyik akkori munkatársam kölcsönadta, hogy mindenképp el kell olvasnom és imádtam. Így mikor bejelentették, hogy filmet készítenek belőle, kiváncsi voltam.
A film leírása:
Egy kislány él egyedül a mocsárban. A családja elhagyta, ő kitanulja, hogyan maradhat életben, és nagy nehezen egyedül is boldogul. És boldog. Kivéve akkor, amikor be kell mennie a közeli kisvárosba: mert ott gúnyolják, kinevetik és félnek tőle. És ő is szívesebben választja a magányt. De felnő, gyönyörű, titokzatos, rejtőzködő lány lesz belőle, és eljön számára a szerelem ideje – amikor azonban az egyik srác, aki udvarolt neki, meghal, mindenki egyértelműnek tartja, hogy ő lehet a gyilkos. Mi tehet a magányos lápi lány? Azt amit mindig csinált a mocsárban: beleolvad a természetbe, menekül, bujkál és berendezkedik a túlélésre.
Őszintén megmondom nagyon sokszor nem szeretem a könyves filmadaptációkat. Pláne, amikor imádtam a könyvet (mint például A lány a vonaton filmnél – imádtam a könyvet, utáltam a filmet), úgyhogy kicsit szkeptikusan indítottam el ezt is. Viszont meglepő módon erről csak azt gondolom, hogy egy átlagos film volt, viszont a látvány gyönyörű. Nem mondanám, hogy ne nézzétek meg, mert rossz, mert ez nem igaz – viszont rátok hagyom, ti milyennek látjátok. De a könyvet mindenképp el kell olvasnotok, már csak azért is, mert az jobban kifejti Kya lelkivilágát.
Egyre ritkábban nézek igaz történeten alapuló filmeket, de ez folyamatosan feljött Netflixen és úgy döntöttem, hogy ideje megnézni.
A film leírása az alábbi:
Timur Bekmambetov minimalista thrillerje az újságíró Amy nyomozását követi, amiben a nő arra próbál fényt deríteni, hogyan toboroz az Iszlám Állam európai lányokat. Amy létrehoz egy hamis Facebook profilt, amin radikális iszlamistának állítja be magát. Hamarosan felveszi a kapcsolatot vele Bilel, az ISIS egyik kulcsfigurája. A nő elnyeri a férfi bizalmát, de a valóság és a virtuális világ közötti határvonal egyre jobban elmosódik, és az újságíró élete veszélybe kerül.
Megmondom az őszintét, eléggé figyelem felkeltő film volt és mindenképp tanulságos, hogy pillanatok alatt veszélybe kerülhet az ember, ha beleavatkozik az ilyen ügyekbe. Nem is igazán tudok rendesen véleményt alkotni a filmről, hiszen eléggé sokkhatás alá kerültem. Viszont mindenképp érdemes megnézni és tanulni az esetből.
Számomra ez a mese sokszor újranézős. Legelőször Obanban láttam ezt a mesét, mikor kijött és egyik munkatársammal (aki szintén magyar) úgy döntöttünk, hogy ha már ugyanaz a szabadnapunk, akkor menjünk moziba. Ez volt az első olyan, amit angol moziban néztem meg.
A mese leírása az alábbi:
A tinédzserkor gyakran döcögős és akadályokkal teli. Nincs ez másként a fiatal lány, Riley esetében sem, akinek csendes, kertvárosi élete a feje tetejére áll, amikor édesapja a nyüzsgő San Franciscóban kap munkát. Mint mindannyiunkat, Riley-t is az érzelmei vezérlik – ők Derű, Bánat, Harag, Majré és Undor. Az érzelmek a Riley agyában található Központban laknak, mindennapi munkájuk során pedig azon dolgoznak, hogy a lányt átvezessék a hétköznapok kihívásain. Ahogy Riley az érzelmeivel küzdve próbálja megszokni San Franciscót, a Központban kitör a káosz. Bár Derű, Riley első számú és legfontosabb érzelme megpróbálja a dolgok pozitív oldalát láttatni, összetűzésbe kerül a többi érzelemmel, akik másként vélekednek arról, hogyan kell viselkedni egy új városban, egy új otthonban és egy új iskolában.
A mesének sok fontos üzenete van és a legfontosabb a tinédzserkori depresszió. Azután, hogy Riley a családjával új városba költöznek és a főhadiszállásból elveszítjük Derűt és Bánatot, akkor az egyensúly kissé felborul. Ezt évekkel később értettem meg, miután bennem is elkezdett változni sok minden és jobban felfedeztem a traumákat.
Mindenképp érdemes odafigyelni mi zajlik bennünk és a gyermekeinkben, hiszen sosem lehet tudni. Egy rossz döntés, nagy változás nagyon sok traumát okozhat egy gyermek fejében. Ez a mese mindenképp sok tanulságot hoz magával.