Ezt már akkor nagyon megakartam nézni, mikor megjelentek róla a hírek, hogy készül egy ilyen dokumentum sorozat, ráadásul Daniel Radcliffe is hozzájárul a rendezéséhez.
David Holmes statisztaként/kaszkadőrként dolgozott. Dolgozott, hiszen egy veszélyes mutatvány után élete hátralevő részére lebénult.
David egészen fiatal korától kezdve tornázott és ekkor figyelt fel rá egy kaszkadőr, aki szerette volna maga mellé venni és betanítani. Szerepelt néhány filmben, mint színész, aztán végül kaszkadőrként folytatta tovább filmes tevékenységeit. Tinédzserként megkapta Harry Potter dublőrének a szerepét, ahol minden veszélyesebb tevékenységet ő hajtott végre.
Ám az egyik mutatvány sajnos túl veszélyesnek bizonyult. A Harry Potter és a Halál ereklyéi első részéhez gyakorolták a mutatványokat és az egyiknél súlyokat helyeztek fel, ami segített a hátra repülésnél. A fiatal dublőr már akkor jelezte, hogy ez nem lesz jó, mert a testalkatához és súlyához túl nehéz a kötél, ám mindenki azt mondta, hogy nem lesz baj – a következő pillanatban olyan erővel csapódott a matracnak, hogy a nyakcsigolyájában egy porc úgy tört el, hogy a lábait ezek után már nem érezte és nem is tudta őket használni. Rengeteg műtéten esett át és az állapota eljutott addigra, hogy kihat több érzékszervére is, ezáltal a kezeire is.
A dokumentum film elég sokkoló tényeket mutatott be és hogy David Holmes beszél arról is, hogy hogyan éli meg azt, hogy az álmait abba kellett hagynia a baleset miatt és élete hátralevő részét kerekes székben kell letöltenie. Mentálisan is rengeteget szenved és jelenleg is rengeteget kell a kórházba járnia vizsgálatokra.
Mindenképp tanulságos ez, hogy ha a kaszkadőr azt mondja, hogy túl nehéz a súly, akkor hallgatni kell rá, mert bármikor bekövetkezhet egy ilyen súlyos baleset és lehet, hogy akkor az illető nem éli túl…
Gondoltam miért is ne próbáljak pár ünnepnapról érdekességeket. Az első, amivel kezdenék az a Valentin nap. Ugyan szerintem ez egy elég felesleges nap, mert miért szeress valakit jobban egy nap, ha nem szereted ugyanennyire az összes többi nap.. Na mindegy. Lássuk hát honnan is ered a Valentin nap.
A Valentin-nap gyökerei a kereszténység előtti időszakra nyúlnak vissza. Február 15-én tartották ugyanis az ókori Rómában a Luperkália nevű termékenységi ünnepet. Lupercus, a farkas alakjában megjelenő istenség kiengesztelése érdekében ekkor két kiválasztott ifjú, egy fiú és egy leány, különféle pogány rítusokat követően, majdnem teljesen meztelenül szaladtak át a város utcáin.
Kezükben kecskebőrből készült, rituális korbáccsal megostorozták az útjukba kerülő járókelőket, főleg a fiatal nőket, akik gyakran szánt szándékkal keresték velük a találkozást. Mivel a hiedelem szerint a rituális korbácsolásnak tisztító hatása volt és termékenységet, gyermekáldást hozott a megkorbácsolt nőknek.
De ennél kellemesebb része is volt az ünnepségnek: minden hajadon bedobott egy, a nevét tartalmazó cetlit egy edénybe, amiből az egyedülálló fiúk húztak. Az így létrejött párok együtt töltötték az ünnepséget, de a hagyomány szerint az is előfordult, hogy utána is együtt maradtak.
Egy legenda szerint a harmadik század végén élt Rómában egy Valentin nevű keresztény pap. Ekkoriban a császár, II. Claudius elrendelte, hogy a fiatal férfiak nem köthetnek házasságot – az uralkodó szerint így jobb katonák váltak az ifjakból. Csakhogy Valentin nem tartotta tiszteletben a császár akaratát, és keresztény módra megeskette a szerelmes ifjakat. A császár ezért börtönbe vetette, és halálra ítélte a keresztény papot. Végül 496-ban I. Geláz pápa elrendelte, hogy a szentként tisztelt Bálintra a pogány Luperkália ünnepnapjával majdnem pontosan egy időben, február 14-én emlékezzenek – egyúttal az előbbi ünnepet betiltotta.
SZOKÁSOK A VILÁGON:
- Az Egyesült Államokban csaknem egymilliárd üdvözlőlapot küldenek ilyenkor egymásnak a szerelmesek, a karácsony után ez a második legforgalmasabb nap a postán.
- Japánban csak a hölgyek ajándékozzák meg a párjukat, méghozzá csokoládéval – de akár férfi ismerőseiket, munkatársaikat is. A férfiak pedig egy hónap múlva, a Fehér nap nevű ünnepen viszonozzák ezt.
- Dél-Koreában van ezek mellett egy Fekete nap is: ez a “vígasznap” azoknak, aki sem február 14-én, sem március 14-én nem kaptak ajándékot.
- Finnországban és egyes latin-amerikai országokban ez a nap nem csak a szerelem, hanem a barátság napja is. Ilyenkor a barátok képeslapot küldenek egymásnak, vagy kisebb ajándékokkal lepik meg a másikat.
- Peruban pedig 2011 óta munkaszüneti nap február 14-e.
- Lengyelországban, Chelmno plébániatemplomában évszázadok óta tisztelnek egy Szent Bálint-ereklyét. Február 14-én pedig minden évben megünneplik a vértanú és a szerelmesek ünnepét.
SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON:
- Ha egy hajadon ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni – de boldog lesz. Ha azonban egy tengelice repül át felette, akkor gazdag férfi felesége lesz.
- Ha egy fiatalasszony Bálint napján félbe vág egy almát, amennyi magot talál benne, annyi gyermeke fog születni.
- Bálint-napon babérlevelet kell a párna alá tenni, így a fiatal leány megálmodja a jövendőbelije nevét.
- Bálint nap reggelén a szerelmes csók szerencsét hoz.
- A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés.
Régen hoztam már horroros filmvéleményt, ezen a blogon a Megan volt az utolsó, ami tavaly májusban volt.
Az Apáca II-őt már egy ideje vártam, viszont tudtam, hogy nem moziban akarom megnézni, nehogy megbánjam, ha esetleg rosszul sikerült film lesz. Őszintén, az első részhez képest ez sokkal jobb volt.
Ezúttal Franciaországba visz az utunk, ahol a Valak nevű apáca démon új áldozatait szedi. Romániában kezdődő útja során nyomokat hagyott Magyarországon, Ausztriában és végül a francia vidéken talált helyet. Hogy mégis hogyan történhetett ez, miközben annó sikerült legyőzni? Franci, azaz Morris lett a démon ‘teste’, aki utazásai során nem emlékezett semmire a gyilkolásokból. Egy bentlakásos iskola lett az otthona, ahol különös dolgok kezdenek el történni és Irene nővért kéri meg az egyház, hogy utazzon el oda és segítsen véget vetni a démoni megszállásnak.
Őszintén szólva látványban és hangulatban is sokkal többet adott ez a film, mint a 2018-as első rész. Mindenképpen pozitív csalódás volt. Bár hozzá kell tennem, hogy sokszor kellett a hanggal játszanom, hiszen míg a párbeszédek borzalmasan halkak voltak, minden más túlságosan hangos. Ez egy horrorfilmtől várható, bár nagyon zavaró tud lenni. Ettől függetlenül lesz majd egy újabb Démonok között maratonom, kiegészülve ezzel a filmmel 🙂