
Balatonfüred (németül: Bad Plattensee, szlovákul: Blatenské Teplice, mindennapi nyelven gyakran csak: Füred) város Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járás székhelye. A település eredetileg Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. Magyarország hatodik legnépszerűbb települése. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Jelentős vitorláskikötő.
Területe három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred üdülő/idegenforgalmi életét befogadó központok, szállók, kemping, üdülőtelep stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá.
A belvárost zömmel 18. és 19. századi épületek alkotják, mely évente több ezer látogatót vonz, viszont emellett modern turisztikai infrastruktúrával rendelkezik. A város hagyományos rendezvénye az „Anna bál„, melyet 1825 óta minden év július végén rendeznek meg a centrumban. A Balatonfüredi Kardiológiai Klinika 1913-ban nyílt meg, mely rendelkezik Magyarország legnagyobb szív-rehabilitációs központjával.


Ebben a hónapban eléggé eltűntem, de volt egy hatalmas tervem, amit végül úgy döntöttem, hogy fokozatosan adagolok be. Ehhez hozzátartozik ez a film is.
Ugyebár, sokan ismerjük a Squid Game sorozatot, ami elég megosztó véleményt hozott ki az emberekből – erről írtam is és néhány blogger társam is közreműködött a bejegyzésben, amit itt el is olvashattok; viszont a bejegyzés teljes befejezése majd júniusban kerül véglegesítésre a harmadik évad után. De most itt nem is ez a fontos. Számomra a sorozatból 3 színész ugrott elő – egy mindkét évadban benne volt, kettő pedig a második évadban bukkant fel. Ez a film pedig pont az utóbbi kettő egyikének az első filmje, amit láttam.
A Forgotten, azaz Egy emlék éjszakája, egy koreai pszichothriller, melyben Kang Haneul játssza a főszerepet (a Squid Game 2. évadjából a 388-as játékos). Röviden tömören a család egy új házba költözik, ahol Jin-seok furcsaságokba botlik – nem csak zajokat hall egy elzárt szobából, de a családja viselkedésében is változásokat vél felfedezni. Egy idő után sikerül elszabadulnia és egy őrsön köt ki, ahol szembesítik a valósággal, majd lassan kezdi visszanyerni az emlékezetét és ekkor mi is megtudjuk mi történt.
Őszintén, nehéz úgy írni a filmről, hogy ne áruljam el a pontos cselekményét, viszont ez a film mindenképp egyre jobban megszeretette velem a színészt (és azóta természetesen láttam tőle már mást is, de ezt majd később).

Keszthely (németül: Kesthell, szlovénül: Blatenski Kostel, horvátul: Kestel vagy Monoštor) város a Nyugat-Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja. A Balaton nyugati szegletében fekszik, a tóparti térség második és Zala vármegye harmadik legnagyobb települése és a régió egyik legfontosabb kulturális, oktatási, illetve gazdasági központja.
Bár már a római idők óta lakott hely, az első történelmi bizonyíték a település létezéséről egy 1247-es dokumentumból ismert. 1421-ben kapott mezővárosi címet; későbbi története során igen sokat köszönhetett a Festetics családnak. A horvát származású Festetics Kristóf ugyanis Keszthelyt választotta birtokai központjául, ekkor kezdődött meg a Festetics-kastély építése és a térség lendületes fejlesztése. 1797-ben Festetics György itt alapította meg a Georgikont, Európa első olyan felsőfokú tanintézetét, melynek célja a hazai gazdálkodás fejlesztése volt.
A főtéren található a város legrégebbi, ma is álló épülete, a Magyarok Nagyasszonya-templom, mely 1390 körül épülhetett, és melyben a mai Magyarország legnagyobb gótikus freskója található. E templom szentélyében helyezték el a Festetics család síremlékeit.


