Nos, ahhoz képest, hogy mennyi ötletem volt erre a hónapra, sem időm, sem energiám nem volt ahhoz, hogy nekikezdjek. Ami pár percem meg akadt, igyekeztem a Narniás oldalra feltolni a dolgokat…

Na de kezdjük az elején.. Múlt hónapban írtam ugye, hogy az egyik munkatársam kiborította a bilit. Azóta elvileg kiment a térde, viszont 1 hét kimaradás után, betért hozzánk piálni – semmi olyan tünete nem volt, hogy lesérült volna. Jelenleg még mindig betegszabadságon van. Viszont emiatt teljesen le lett az egész csapat szopatva – magyarán én és még egy ember -, feladtam szabadnapokat, mert nem volt más aki helyettesítsen.. úgyhogy ez a folyamatos idegtépés a srác miatt még mindig nem múlt el.

Eközben otthonról is kaptam egy adagot: apum szülinapján ugye felhívtuk felköszönteni. Ezzel nincs is baj, viszont aznap teljesen tropára tettem magam – levittem egy nagy adag szállítmányt a pincébe, ami jelent kb 20-25 5 kilós csomagot egy elég lejtős lépcsőn, ahol még le is kell görnyedned, mert alacsony a plafon. Szóval a hátam borzalmasan fájt, plusz mivel fel-alá rohangáltam a lábaim fájtak. Plusz a bárban még átrendeztem a hűtőket is. Szóval mozdulni alig bírtam. Ezt meséltem a családnak, mikor anyum megszólal, hogy azért fáj mindenem, mert cipelem magamon az extra súlyt.. néztem rá döbbenten, hogy pont akkor mondtam el, hogy mitől fájok, de persze fogjuk rá a súlyomra… Pár nap múlva beszéltem vele újra, hogy ez nem volt helyénvaló hozzászólás és hagyja abba a goggle doktor tanácsainak megfogadását. De ezt kb mondhatom a falnak is..

Az öröm az ürömben viszont, hogy egy lépéssel közelebb lettem az állampolgárságihoz – a Life in UK tesztem második nekifutásra sikerült. Következő lépés egy nyelvvizsga, amit annyit takar, hogy menyit értek angolul és mennyire tudom beszélni a nyelvet (mondjuk az nem gáz, az ára viszont elég sok egy 20 percért). Úgyhogy mostmár biztosabban haladok előre.. 🙂

Egy csöppet megcsúsztam a könyveimmel, viszont mentségemre legyen szólva, hogy ez a hónap teljesen káosz volt, de ez majd egy másik bejegyzés zenéje lesz.

Az ehavi könyvnek Erin Morgenstern Starless Sea című könyvét választottam. Már olvastam ettől az írónőtől és őszintén igyekeztem addig húzni amíg lehetett, de végül rám talált ez a könyve is. A történet több szálon fut, abból kifolyólag, hogy egy fejezet Zachary kalandjait követi, majd a következő fejezet egy mini novella, majd megint visszatérünk Zachary-hoz.

Őszintén, kicsit kétkedve kezdtem neki, hiszen az Éjszakai Cirkusz számomra nagyon vontatott volt. Mondjuk egy picit ez a könyve is, viszont ettől eltekintve beszippantott és kiváncsivá tett, hogy mégis mi fog történni a következő fejezetben vagy milyen kis történetet kapunk. Úgyhogy az írónő ezen könyvét pozitív csalódásnak könyvelem el és kiváncsi vagyok mit ír még.

Az Utazz Velem sorozat első bejegyzése a szülővárosom, Debrecen. Ugyan sok angol nem ismeri a várost, viszont szomszédaink jó szívvel beszélnek róla és mi, lakosok, örülünk, hogy végre nem csak Budapestről van szó, mert mindenki csak azt a várost ismeri és akkor tuti biztos mindenki odavalósi..

Viszont egy kis ismertető kedvenc városomról:

Debrecen (németül: Debrezin, latinul: Debretinum, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn)  Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város. A 13. században említik először írásban. I. Lajos 1361-ben a debreceni polgároknak jogot adott a város bírójának és tanácsának megválasztására, emellett mezővárosi, 1693-ban pedig szabad királyi városi rangot kapott. A fő bevételi forrás a szarvasmarha-kereskedelem, az állattenyésztés és a kézművesség volt. 1450 és 1507 között Debrecen volt a nemes Hunyadi-család székhelye.

 A város nyitottsága lehetővé tette a reformátusok gyors és korai betelepülését, ezért Debrecent Méliusz Juhász Péter református püspök (kb. 1536–1572) nem sokkal később már Kálvinista Rómaként emlegette, és a mai napig a kálvinizmus magyarországi központja maradt.   1693-ban I. Lipót szabad királyi várossá emelte. 1715-ben a római katolikus egyház visszakerült Debrecenbe, a város templomépítési engedélyt is adott nekik, így a piarista szerzetesek felépíthették a Szent Anna-székesegyházat. A város ekkorra már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ volt, melynek 1538-ban alapított Protestáns Főiskolájára (amely a mai Debreceni Egyetem és egyben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem elődje) számos jövendőbeli tudós és költő járt.

1849-ben Debrecen volt egy rövid ideig Magyarország fővárosa, amikor a magyar forradalmi kormány Pest-Budáról (a mai Budapest) ide menekült, miután Windisch-Grätz serege elfoglalta azt. Debrecen 1944-ben rövid időre másodszor is Magyarország fővárosa és kormányszéke lett. Ugyanebben az évben a Vörös Hadsereg indított egy támadást Budapest és Debrecen felé.

A várost először 1235-ben dokumentálják, Debrezun néven. A név a török debresin szóból származik, ami azt jelenti, hogy „él” vagy „mozog”, és szintén férfikeresztnév. Egy másik elmélet szerint a név szláv eredetű, és azt jelenti, hogy „nagyra becsült” (pl. Lengyelül: dobrze cenione), a szláv Dübricin-ből, vagy a dobre zliem-ből („jó föld”).