Nagyon sok mental health bejegyzést fogtok látni, hiszen perpillanat így gyógyulok úgymond, hogy kiírom magamból.

Egyre több film készül ilyen témában. Egyike ez a Dear Evan Hansen, ami amugy Broadway musicalből lett filmvászonra áttéve és Ben Pratt volt az egyik Broadway-es Evan, így őt választották a filmbe is. A film a mentális egészsèg rengeteg mintájàt felhozza.

Nagyon-nagyon nehéz egy olyan mélypontból kijönni, ahol nem tudod làtni az alagút végèt. Ezt ez a musical teljesen jól bemutatja. A küzdelem sosem àll meg.

Pàr napja néztem egy filmet, aminek Grimcutty volt a címe. Ez egyfajta horrorfilm, viszont részben megfigyelhető a szülők részéről a kontroll, a pánik és mikor ezàltal Grimcutty megjelenik és bántja a gyerekeket, az önbàntalmazásnak könyvelik el és a szülők mégjobban kiakadnak. Amíg a szülők nem mutatnak önfejlődést, addig a gyerekeknek bajuk esik. Ugyan ez nem kifejezetten mentális egészséggel foglalkozó film, de ha elkezditek nèzni, meglehet làtni benne azokat a dolgokat, amik erre utalnak – vagy csak én gondolom így.

Ugyan az ilyen filmek nem feltétlenül tesznek jót valakinek a mentális egészségének, de miután láttam párat, éreztem, hogy nem vagyok egyedül…

Oban kb 1 óranyira van Tyndrumtól. Oda többször jártunk át, mint Glasgowba. Plusz ott elèg sokat sétáltunk, meg könnyebb is volt felfedezni. A legnagyobb élményem, hogy ahogy leszálltunk a vonatról, pont ott volt a tenger, így néhányszor csak azért mentünk àt, hogy lazuljunk a parton. Nem igazán tudok kedvenc helyet választani Obanban, mert szerettem ott eltölteni az időmet, amikor volt energiám menni 🙂

Egy kis történelem: Bár Oban egy kis tengerparti város, mégis az egyik legnagyobb Helensburgh és Fort William között. Turista szezonban a város átmeneti lakossága elérheti a 24.000 embert is. Az öböl tökéletes patkót alakított ki, melyet Kerrera véd, és emögött pedig megtalálható a Mull szigete. A jelenlegi város a kifőzde körül épült fel, mely még 1794-ben alakult. Évente rendezik meg itt a Felföldi Játékokat.

Gondoltam beszúrom a 2018-as könyvkihívásom könyveit. Abban az évben 34 könyvet olvastam el, amivel túlteljesítettem a 30-ra beállított kihívást.

1. David Hingley: Birthright 2. Diane Ackerman: The Zookeeper’s Wife 3. Sophie McKenzie: Girl, missing 4. Neil Spring: The Lost Village 5. S. Jae-Jones: Shadowsong 6. F. Scott Fitzgerald: The Great Gatsby 7. Stephanie Garber: Caraval 8. Simon Beckett: The Chemistry of Death 9. Victoria Fox: The Silent Fountain 10. Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 1. 11. Rachel Joyce: The Music Shop 12. Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 2. 13. Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 3. 14. Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 4. 15. Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 5. 16. Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 6. 17. Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 7. 18. Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 8. 19. Lewis Caroll: Alice’s Adventures in Wonderland and Through the Looking-Glass 20. Jenny Colgan: Piciny Csodák Péksège 21. Jenny Colgan: Kalamajka a Piciny Csodák Pékségében 22. J. Jefferson Farjeon: Thirteen Guests 23. Erin Morgenstern: The Night Circus 24. Sue Fortin: The birthday Girl 25. Eleine Everest: The Butlins Girls 26. Agatha Christie: And Then There Were None 27. Belinda Jones: The Travelling Tea Shop 28. Bernard Cromwell: Fools and Mortals 29. Daphne du Marier: A Manderley-ház asszonya 30. Anthony Horowitz: Moriarty 31. Bram Stoker: Dracula 32. Tim Martin: Ghosts of Christmas Past 33. J. Jefferson Farjeon: Mystery in White 34. Charles Dickens: A Christmas Carol and Other Christmas Writings