A mentális egészség mindenkinél más és más formában van jelen.

Az elmúlt időben a szorongásom és a depresszióm elég rossz irányba fordult.

Sajnos a lockdown egyáltalán nem volt nagy segítség és azóta rosszabb is volt. Elég nagy hullámvasút volt az elmúlt 2 év, de igyekszem több időt tölteni magamra.

Mióta újra elkezdtünk dolgozni 2021 májusában, nagyon túl lettem terhelve, nem csak fizikálisan, de mentálisan is. Plusz az sem segített, hogy volt egy kaotikus kapcsolatom egy nárcisztikus sráccal, aki annyit hazudott, hogy még ő maga is elhitte. Mivel én igyekeztem kimaradni a drámából, őt meg ez éltette, így jobb is, hogy vége lett. Bár mentálisan azért eléggé megszenvedtem, de visszaküzdöttem magam.

Nem múlt ugyan a szorongásom, sem a depresszióm, viszont egyre kevesebb pánikrohamom van, ami jól jel.

Tartsatok velem hogyan sikerül túllépnem, amikor előjönnek a nehézségek és ne féljetek ti is megosztani a tapasztalataitokat 🙂

Miután eljöttem Pitlochryból, az augusztust otthon töltöttem. Nem sokkal később írtam egy emailt az EuWorknek munkaügyben és pont volt egy interjú.

Butlins, Skegness. Nem hallottam még a cégről sem, sőt a városról sem. Utána néztem a helynek. Ez a Butlins volt az első 1936-ban, majd hadseregi létesítmény lett a háború végére. Majd újra beindult, mint nyaraló és aztán több Butlins is èpült. Sok bezárt vagy átnevezték és jelenleg 3 Butlins van Angliában, viszont van még pár resort az országban és Európában.

2017 szeptemberében jöttem ide és ez az 5. évem itt. Resorton belül két helyen is dolgoztam: Accomodation és Catering. Mostmár csak az utóbbit csinálom. Az elmúlt két év viszont egyre rosszabb lett és eléggé tönkretette a mentális egészségem. Nagyon nehéz egy olyan helyen fejlődni, ahol azokat promótálják, akik alig csinálnak valamit. Akárhányszor kértem lehetőséget fejlődni, nem hagynak. Augusztus óta már jelentkezek másik munkákra, mert a saját egészségem sokkal fontosabb mostmár.

2017 májusában visszatértem megint Skóciába, egy turista kisvárosba. Ugyan ez csak 2 hónapig tartott, mert gondok akadtak a szálló részéről és nem tudták megengedni maguknak az extra munkaerőt. Viszont imádtam ezt a helyet, végre volt egy kis élet is és tudtam kirándulni is. Hatalmas élmény volt.

Azon kívűl, hogy csak 2 hónapot voltam itt, sokat tanultam tőlük. Recepcióztam itt és megtanultam használni a kártyás fizetős gépet is. Plusz sokat kutyáztam, hiszem a tulajoknak 3 kutyájuk is volt és imádtam körülöttük lenni – a mopszival nagy volt a szeretet, mindig vittem sétálni és elválaszthatatlanok voltunk.

Erről a helyről beszélek még mindig a legpozitívabban.