Hogy egy kicsit megtörjem a történelmi bejegyzéseket, lassanként beiktatok pár filmet/sorozatos bejegyzést is és hamarosan lesznek interjúk is (legalábbis ez a terv). Na de lássuk is a sorozatot.

Ez a sorozat egy igaz történet alapján készült, mégpedig a kolumbiai SAM társaság egyik gépe alapján. A gép és az eltérítés eredeti története az az, hogy 2 aktivista hirtelen eltéríti a gépet és pénzt valamint 140 balista rab szabadengedését követelték.

1973 május 30-án a járat Caliból indult Bogotába egy Pereira-i megállással. Az eltérítés 14.35-kor történt, 20 perccel a pereirai felszállás után. A gép Medellín felé vette az irányt, ahol feltankoltak, mielőtt folytatták volna az utat Aruba felé, ahova 17.01-kor érkeztek. Az egyezkedések közben 31 utast engedtek el. Május 31-én a korai órákban a gép újra a magasba emelkedett és Lima felé vette az irányt. Technikai problémák miatt újra Arubában szálltak le, majd másnap reggel Guayaquil-ba érkeztek. A gép feltankolása után, 45 perccel később újra útnak indultak Lima felé, ahol újabb 14 utast engedtek szabadon. Ezután a gép újra felszállt és este Mendozában landoltak, itt a megmaradt utasokat is elengedték. Miután megálltak két Paraguay-i reptéren is, az eltérítés Buenos Airesben ért véget Június 2.-án. Az eltérítők valamelyik Paraguay-i reptéren szökhettek el.

Nagyon ritkán nézek igaz történetes sorozatokat és filmeket, mert utána órákig képes vagyok kutakodni, hogy akkor mi is igaz vagy mennyi hasonlóság van. Ezzel most sem voltam másképp, mint láthatjátok fentebb, de a véleményem most a sorozatról szól. Őszinte leszek, az egyik legnagyobb félelmem, hogy bármelyik repülésem során valami ilyesmi történjen, de mindig le is kopogom. A félelem, hogy valaki kijut-e onnan élve, borzasztó. Valamint mi járhat egy ilyen ember fejében, hogy felkel egy nap és ‘Na én most elfogok téríteni egy gépet’, csak azért, hogy érezze magát valakinek. Menjen fusson inkább egy kört, aztán érezze így boldognak magát, de ne gyilkolásszon másokat, csakhogy neki jó legyen. Ez gusztustalan.

Kicsit szitkozódtam az elrablókra a sorozatban, mert tényleg ezek jártak a fejemben és ez egy nagyon gusztustalan tett. Viszont akit érdekel, nézzétek meg – megtalálható szinkronosan is – a Netflixen.

Felhívás: A beszámoló egyes olvasó számára felkavaró lehet, kérlek bárkinek kell valamilyen támogatás, ne habozzatok felvenni a kapcsolatot!

Ez a sorozat pár hete került a listámra és mikor otthon voltam szabadságon, akkor nekikezdtem. Az első két epizód kicsit katyvasz volt meg nem sokat hallottam belőle, mert persze mindenki akkor kelt fel, szóval indíthattam újra… Viszont meglepő módon egész izgalmas lett a vége felé.

A sorozat egy angol kisvárosban játszódik Manchester közelében, ahol egy csapat gimnazista éppen az utolsó nyarukat töltik együtt a vizsgák után. Egyikük, Rochelle, kap egy felhívást egy játékra, ami hasonló a Simon mondja játékhoz, ám van benne egy hatalmas csavar. A játék annyira idegölő, hogy a lányt öngyilkosságba űzi. Míg barátai gyászolnak, egyikük szintén kap egy hasonló felhívást, ám az elhunyt Rochelle-től. Ekkor határozzák el, hogy kiderítik ki áll a Vörös Rózsa mögött és leállíttatják, mielőtt újabb áldozatot szed be – ám lassan a csapatot is az őrületbe kergeti és az ő életüket is követelné a „játék”.

Viszont ahogy végre sikerült megszabadulniuk ettől az őrülettől és a többiek sikeresen megúszták, jön egy snitt és Tokióban találjuk magunkat, ahol újra megjelenik a Vörös Rózsa…

Őszintén ahogy haladt tovább a sorozat, alig bírtam abbahagyni. Húzott magával és már kiváncsi voltam, hogy mi lesz már. Ha túllendülsz a kezdeti nyújtáson, akkor simán megéri végignézni, mert számomra izgalmas volt 🙂

A Netflix folyamatosan dobta fel ezt a sorozatot és kiváncsivá tett. Viszont annyira nem szívott magába, mint vártam volna.

A sorozat főszereplője Maya, aki háborús katonaként vesztette el a nővérét, majd később a férjét is. Míg a fronton történő haláltusák kísértik, meglátja az amugy halott férjét a babakamerán.

Nos, a sorozat egy nyomozós pszichothriller, amik könyvekben amugy nagyon jók szoktak lenni és ez meg is adta a sorozat alapját. Merthogy igenis jó sorozat volt – az, hogy nem vonzott be, az inkább a fáradt agyam miatt volt, ami a végére már kipihent volt. Na igen, mivel az agyam kipihente magát a sorozat végére, úgy kezdtem el látni, hogy a plot amugy a szemem előtt volt és mi a franc…

Belegondolva, hogy az egésznek mennyi értelme volt és hogy bebizonyítsák a Burkett család ármányosságát és hogy Maya végre megszabaduljon az őt kísértő bűntudattól, a nőnek fel kellett áldoznia magát, mégha emiatt a kislánya árván is maradt.

A sorozat igazán érdekes volt és tényleg, ahogy kipihentem magam, minden a helyére állt és azonnal rá is kattantam – csak ugye addigra már vége is lett. Az egész nyomozás mindenki felé és csak a végére derüljön ki, hogy a férj haláláért mégis ki a felelős… nagyon jól meg lett csinálva.

De persze, nézzétek meg és kiváncsi vagyok, ti mit gondoltok róla.