
A filmet még januárban néztem meg, de úgy gondoltam nem árasztalak el titeket annyi filmvéleménnyel. Plusz ennél mindenképp kellett egy kis idő, hogy rendesen összeszedjem a gondolataimat.
Mielőtt rátaláltam volna erre a filmre, a Tiktokon böngésztem, mikor a feed elkezett feldobálni cunamis rövid videókat – leginkább a Japánban történekről. Aztán annyira belemerültem ebbe, hogy következőnek a Thaiföldben kelentkezett cunamiról készült videókat kezdte el fellökni, majd egy filmrészletet. Na itt egy kicsit kinyílt a szemem és a kommentekben találtam magam, ahol meg is találtam a film címét.
A lehetetlen a 2004-es indiai-óceáni cunami történéseit hozza elénk – kezdve az aprónak érződő rengéstről, a vízáradaton át, egészen a végkimenetelig. A film nem csak igaz történet alapján készült, hanem a színészek által megformált család elmesélését mutatja meg nekünk, hogy ők hogyan élték meg ezt az egészet.
A történet arról szól, hogy a Bennett család ( a filmben meglettek változtatva a nevek) elutazott Thaiföldre, hogy ott töltsék a karácsonyi ünnepeket. Ám 26.-án a természet átvette a hatalmat egy hatalmas cunamival, ami kettészakította a családot. Maria nagyobb sérüléseket szenvedett a mellkasán és a lábán, ahol sok műtétet kellett végrehajtani, hogy felépülhessen. Idősebbik fiával egy kórházban kötöttek ki, ahol igyekeztek ellátni Mariát; eközben Henry és a két másik kisfiú igyekeztek megtalálni Maríát és Lucast.
Maga a történelem is elég sokkoló volt, a film meg még inkább. Furcsa belegondolni, hogy amikor ez megtörtént 2004-ben, még fel sem fogtam mi történik a világ másik végében. Felnőtt fejjel felfogva már sokkal komolyabban gondolok ezekre és őszinte leszek, ennyiből örülök, hogy nem tenger mellett nőttem fel – plusz a tenger és óceán gondolata is kiráz, emiatt sem jelentkezem hajós munkákra. Ne értsetek félre, ha van lehetőségem ki megyek a tengerpartra, de minden érzékszervem arra van kiélezve olyankor, hogy minden erőmmel rohanok és telitüdőből ordibálok, hogy menjen mindenki biztonságba…

Elvis élete nem volt egyszerű. Szegény családi környezetben nőtt fel és bár a zene jelentősen az élete része volt már ekkor is, sokáig ez még nem hozott semmit a konyhára. 1954-től kezdett felívelni a karrierje, és miután megismerkedett Tom Parker ezredessel, ezután sikerek sikerek után következtek. Aztán hirtelen minden romlani kezdett, hiába volt a listák élén – az egészsége, a házassága Priscillával, az ezredes csalásai stb…
A filmben az énekest Austin Butler alakítja és őszintén remekül hozza. Rendkívűlien mutatja be, hogy min ment keresztül az énekes, a találkozását Priscillával, a sok harcot a managerével stb stb. Nagyon ritkán nézek nézek életrajzi filmeket, mert sokszor csalódom.
Ennél a filmnél úgy voltam vele, hogy nem is szeretem, de nem is utálom. Viszont fantasztikusan volt megcsinálva és mindenképp tudtam meg olyan dolgokat Elvisről, amiket nem is gondoltam volna. Persze Hollywood szereti felszínezni a dolgokat, így nehéz elválasztani az igazságot a kiszínezett valóságtól. A vége viszont mindenképp sírós, amikor a filmes Elvisről szépen átvált a valódi koncertfelvételre – ez fantasztikusan lett megcsinálva

Ezt pont úgy néztem meg, hogy a Netflix feldobta az ajánlóba. Nem bántam meg.
A filmet Bradley Cooper rendezte és ő is játsza a főszereplő a Leonard Bernsteint. Ugyan nem hallottam még a zeneszerző/karmesterről, de egyszer láttam a nevét feltűnni a West Side Story alkalmával.
Amit tudni kell Bernsteinról, hogy szerette a munkáját és kiváló zeneszerző és karmester volt – imádták az emberek. Ő sem vetette meg az efajta figyelmet és bár elvette Felicia Montealegre-t, ugyanúgy vonzódott a férfiakhoz is.
A film Lenny és Felicia házasságát mutatja be, az örlődést, a sok fájdalmat, amit együtt átélnek.
Saját véleményem szerint Bradley Cooper egyre jobb lehetőségeket kap és él is vele, ezzel megmutathatja tehetségét színészileg is és a kamerák mögött is. A film sok mindenkinek vontatott lehet és mintha nem haladna semerre, de a színészi játékok (ugyanúgy Cary Mulligané) zseniális. Az pedig plusz pont, hogy annyira eltalálták a sminkeseket is, hogy kiköpött másaik voltak az igaziaknak.