Ha csak hónapilag is, de végre elérkezett az ősz. Itt Angolföldön már érezhető, hogy közeledik a hűvösebb, bevackolós idők, amikor későn kel fel a nap és hamar le is megy, amikor nincs kedved kimozdulni a kényelmes kuckódból, mert ahogy kilépsz megcsap a csípős levegő…

Ezért is igyekeztem olyan külsőbe bújtatni a blogot, amin érződik, hogyan is érzem magam: a barna számomra mindig is a legtermészetesebb szín volt, így örültem, hogy újra visszahozhattam. A kávét ivó szemüveges lányt az AI készítette – a saját magam leírása alapján, szóval nagyjából így képzeljetek el engem is 🙂

Vannak terveim a következő hónapokra és most már nem csak ígérgetem, hanem hozom is őket – kezdve egy kérdőívvel, amit Ninánál is olvashattok. Így egy kicsit jobban is megismerhettek és ha szeretnétek, ti is kitölthetitek. Plusz terveztem hozni több kirándulós helyeket Magyarországról, ahol az évek során már jártam és leginkább úgy bemutatni őket, mint a skót kisvárosokat is például.

Úgyhogy mindenképp kövessetek figyelemmel. 🙂

Nos, eljött egy olyan véleményezős bejegyzés, ami éppenséggel a Bloggerközösségből jött. Drága Amy végre befejezte a nagyon régóta írt könyvét és ugyan sokszor az álmatlanság uralkodott el, de sikerült nekem is elolvasnom.

Fülszöveg:

Areh Throen, Minden Vámpír Atyja évtizedek óta azon dolgozik, hogy fajának több száz tagját kimenekítse a Fogdából – egy olyan helyről, ahonnan még vámpír nem szökött meg, és csak annyit tudnak róla, hogy Európában van. A faj teremtőjének ezen kívül még számtalan problémája is akad. Egy oroszországi rajtaütést követően kiderült, hogy az ellenség, a mindenre is elszánt Vámpírölők másfajta módszerhez folyamodtak ahhoz, hogy vámpírokat ejtsenek foglyul. A miértek nem világosak senki számára, főleg nem az Első Család számára.
Carolina Byström szülei hirtelen halála után nehezen nyílik meg újra bárkinek is, és emiatt a fiatal vámpírlány élete nem olyan egyszerű. Egy költözés megoldaná a problémáját, de a megoldás gyökeresen megváltoztatja az életét, és el kell azon is gondolkodnia, a jóképű jóakarója képes-e lebontani a falakat körülötte, vagy ő is kudarcot vall?

Mikor egyre többször láttam, hogy Amy promótálja az írását, mindenképp felkeltette az érdeklődésemet, hiszen annó nagyon szerettem a hasonló tematikán alapuló könyveket és ki sem lehetett csapni ezeket a kezemből. Így természetesen éltem a lehetőséggel, mikor felajánlotta, hogy az egyik korai olvasója legyek – és nem bántam meg.

A történet több szálon fut és több évszázadban is vagyunk. Viszont ez nem okozott gondot, mert nagyon jól fel volt építve és szépen átlettek ívelve így is a fejezetek. Talán az egyik kedvenc részem, amikor kicsit többet megtudunk arról, hogy Areh hogyan lett vámpír és hogyan próbált helytállni az elvárásokkal szemben, amit az istenek róttak rá.

Mindenképp ajánlom elolvasásra, úgyhogy nyomás Amy Patreon oldalára és olvasásra fel! Amy, neked pedig köszönöm, hogy elolvashattam az első vámpíros könyvedet és kiváncsian várom a következőt 🙂

Igyekszem minél több új sorozatot elkezdeni és nem csak a komfort sorozataimat kezdeni el újra és újra. Így találtam rá erre a sorozatra is.

A sorozat Sahmaran mitológiáját foglalja magában, amely egy női fejű, kígyótestű lény az indoiráni és türk folklórban. A sorozatban ŞahsuT követhetjük végig, aki Isztambulból költözött le Adanába, hogy előadásokat tartson. A költözés jól is jön, hiszen anyai nagyapja is a kisvárosban lakik, aki még gyerekkorában elhagyta a lányát. Ott tartózkodása alatt találkozik a szomszédban élő titokzatos családdal, akik szerint Şahsu a kulcs Sahmaran eljöveteléhez.

Eddig nem igazán néztem török sorozatokat, egyszer nagyon régen volt egy, amit néztünk a szüleimmel, az Ezel sorozat. Viszont meg kell, hogy mondjam, eléggé magába szippantott ez a kígyós alaptörténet, bár néha-néha nagyon kiszámítható volt.

Egy kis ismertető a Sahmaran hiedelemről:

Sáhmárán története a közel-keleti irodalomban megjelenik többek között Az Ezeregyéjszaka meséiben és a Dzsámászp-náme-ben. A történet főképp Anatólia keleti részén van jelen, illetve Törökország délkeleti és keleti régióiban (ahol kurd, arab, asszír és török közösségek élnek).

Dzsámászp-náme
A történetnek számos verziója létezik. Az egyik verzióban Sáhmárán találkozik egy Dzsámászp nevű fiatalemberrel. Dzsámászp egy barlangban reked, miután barátaival mézet akar lopni, a barátai pedig a barlangban hagyják. A férfi a barlangot felfedezve rábukkan egy járatra, mely egy olyan kamrába viszi, ahol egy gyönyörű, mitikus kert található, fehér kígyókkal és Sáhmáránnal. Sáhmárán és Dzsámászp szerelembe esnek és együtt élnek a barlangban, a kígyók úrnője pedig megtanítja a férfit a gyógynövények használatára. Dzsámászp azonban visszavágyik a felszínre, de megígéri Sáhmáránnak, hogy titokban tartja a létezését. Eltelik több év, mikor is Tarsus királya megbetegszik és a vezír felfedez egy gyógymódot, melyhez Sáhmárán húsára van szükség. Dzsámászp elárulja az embereknek, hol él Sáhmárán. Az úrnő azt mondja nekik, főzzék meg egy agyagedényben, kivonatát adják a vezírnek, a szultán pedig egye meg a húsát. Az emberek a városba viszik Sáhmáránt és meggyilkolják. A szultán megeszi a húsát és meggyógyul, a vezír megissza a kivonatot és meghal. Dzsámászp megissza Sáhmárán levét és így hozzájut a bölcsességéhez: orvos válik belőle.

Az Ezeregyéjszaka meséi
A kígyókirálynő története szerint egy görög filozófus fia, Hászíb Karím al-Dín beleesik egy ciszternába, de sikerül kimenekülnie és egy kígyófészekben találja magát, ahol megismerkedik a vezetőjükkel, Jamlíkhával („a kígyók királynője”). Hászíb egy idő után visszavágyik a felszínre, de a kígyók királynője figyelmezteti, hogy betér majd egy fürdőbe és ez Sáhmárán halálához fog vezetni. Hászíb megígéri, hogy sosem megy fürdőbe. ám ahogy Sáhmárán megjósolta, a férfi mégis betér egyszer egy fürdőbe, mely olyan események láncolatához vezet, melynek végén a gonosz vezír előhívja a kígyók királynőjét a rejtekéből. Sáhmárán arra utasítja Hászíbot, hogy darabolja fel őt, főzze meg és a levest ossza el három üvegcsébe. Az elsőt a vezírnek kell kapnia, Hászíbnak a másodikból kell innia. A gonosz vezír megissza az első üvegcsét és meghal, Hászíb megissza a másodikat és minden tudást megszerez.[13] Ulrich Marzolph(wd) iszlámkutató és Richard van Leewen valláskutató szerint a Hászíb a perzsa Dzsámászp név arab nyelvű változata.