Egy kicsit kibővítve a legfőképp nyitáskor (még 2022.-ben írt) kirándulásaimat, a következő pár napban elhozom nektek azokat a városokat, ahol dolgoztam és nem írtam róluk, csak a környező városokról. Az elmúlt pár hétben elég sokat dolgoztam a blogon és fejlesztettem, úgyhogy itt az ideje behozni a lemaradásaimat. 🙂

Skegnessről akkor hallottam először, amikor utoljára bepróbálkoztam egy munkaközvetítőnél (ami azóta meg is szűnt). Akkor utána is néztem és mikor a csapattal kijutottunk, azonnal felfedeztük nem csak a munkahelyet, de majd később a várost is. Viszont azalatt az 5 év alatt annyira megszokottá vált, hogy ott élek, hogy nem is gondoltam bele, hogy be kellene mutatnom..

Egy kis történelem: Skegness egy tengerparti város Lincolnshire-ben. Hozzá tartozik még Winthorpe és Seacroft is, valamint Ingoldmells és Chapel St Leonards is. A korai modern időkben Skegness egy kis halász és farmer falu volt, de a 18. századtól kezdve a helyi gentry-k ide látogattak nyaralni. A vasúti hálózat megérkezésével 1873-ban elég híres tengerparti nyaralóvá vált.

Elég sok nyaraló tábor található meg a város környékén – ezek közé tartozik Butlin’s, Haven, valamint a Fantasy Island, amik közvetlen közelben vannak.

Egy kis ismertető ezekről a parkokról: Az első Butlin’s park 1936-ban épült, mégpedig Skegnessben. 1936 és 1966 között 10 ilyen park épült szerte az Egyesült királyságban és néhány külső helyszínen is (például a Bahamákon és Spanyolországban). Jelenleg az eredetiekből csak 3 maradt fent: Skegness, Bognor Regis és Minehead. Haven leginkább karavánparkként üzemel, és ehhez vannak hozzáépítve szórakoztató elemek. A Fantasy Island egy vidámpark és 1995-ben nyílt. Rengeteg hullámvasút és különböző élmények között lehet választani.

Tegnap egy évvel idősebb lettem és most kivételesen úgy terveztem, hogy az idei szülinapomat csak magamra fordítom. Januárban már le is foglaltam szabadságnak ezt a hétvégét és terveztem: London. Azon belül is színház és persze jobban pontosítva: Harry Potter. Nagy szerencsém volt, hogy pont volt egy előadás a szülinapomon.

Na de ne szaladjunk ennyire előre. A múlthéten foglalnám le a vonatot: sztrájkot hírdetnek pont erre a hétvégére. Előtte és utána rendesen járnak a vonatok, de ezen a hétvégén: sztrájk. Végül sikerült megoldanom és 16.-a délután végezhettem 1 órával hamarabb és egyik munkatársam elvitt az ipswich-i vasútállomásra, mert úgyis útba esik nekik. Így sikeresen elértem Londonba. Aztán másnap már izgatottan keltem fel, hiszen szülinap plusz a színház is… délelőtt elindultam még vásárolgatni és 1-kor már sorban álltam a Palace Theater-nél a Harry Potter és az Elátkozott gyermek első felvonásához. Lehet kicsit furcsán fog hangzani, de ahogy elkezdődött elkezdtem könnyezni, mert megint 6 évesnek éreztem magam, mikor először elkezdtem olvasni a Bölcsek kövét. Az Elátkozott gyermek könyvet azt mondom felejtsétek el, az alapján megítélni a művet ostoba dolog (tudom ez kicsit így erős). Mindenképp kell hozzá a színészi játék. Aztán 2 és fél óra múlva jött egy nagyobb szünet (közben volt egy 20 perce szünet) és este 7-kor kezdődött a második felvonás.

Az én véleményem szerint zseniális volt. A színpad, a színészek, a jelenetváltások, a kellékek és hogy minden annyira simán ment, nem volt semmilyen gond. Imádtam, imádtam és imádtam. Szívem szerint visszapörgettem volna a napot, hogy újra elsőre megnézzem. Viszont az tuti biztos: hogy ha újra lehetőségem van rá, akkor foglalom is le a jegyet és megnézem újra. 🙂

Ma értem vissza és ugyan még mindig tart a vonatsztrájk, a tegnapi napom után semmi nem tudja elrontani a hangulatom. Még mindig bennem van az a kellemes érzés, hogy mennyire jól telt a szülinapom. 🙂

Eddig még csak kétszer voltam Ipswichben, akkor is inkább a sétáló utcát fedeztem fel. Egy picivel nagyobb város, mint ahol most lakom és persze található benne egy hosszú sétáló utca, tele mindenféle bolttal és 2 nagy bevásárló központ is. Plusz miközben sétálsz befele a központba a vasútállomásról, akkor azonnal eléd tárul egy folyó (River Orwell) és ahogy mész tovább, akkor egy nagy focistadion is felbukkan.

Egy kis történelem: Ipswich Anglia egyik legrégebbi városa és a legrégebbi még mindig fent állú város, ami még mindig fejlődik, egészen az Anglo-Saxon időktől kezdve. A középkortól vannak ténylegesebb feljegyzések a városról.