Ezt a filmet már a promóciók óta nagyon megakartam nézni, viszont még ha itthon is voltam mikor a mozikba került, sajnos nem jutottam el megnézni. Viszont végre felkerült a Netflixre és nagyon megörültem.

Ma legendaként emlékszünk rá: bátor és tántoríthatatlan, egyszerre tudásvággyal és igazságvággyal teli emberként. Akit nem véletlenül emlegetnek így: az anyák megmentője. A saját korában viszont egészen másképp látták. A többi magyar orvos, akivel együtt dolgozott a bécsi szülészeti klinikán, őrültnek hitte: hiszen nem érdekelték a császárváros örömei, csak a munkájának élt. Az osztrák orvosok elviselhetetlenül erőszakosnak tartották: kizárólag egy cél lebegett a szeme előtt, a rábízott anyák egészsége; és a szent ügy érdekében áthágott minden akadályt, megszegett minden szabályt. Főnöke, a klinika vezetője (Gálffi László) számára pedig ő volt az élő, kellemetlen lelkiismeret: mert ha Semmelweis doktor elmélete igaz, és a szülészorvosok terjesztik a kórt, amelybe annyi szülő nő belehalt, akkor ők mind gyilkosok…
És dolgozott mellette egy szülésznő (Nagy Katica), aki meglátta benne azt, akit senki más: a szerelemre és megnyugvásra vágyó férfit.

A film számomra nagy kedvenc színészeket mutatott fel, így szerintem ez is nagyon sokat belevitt abba, hogy nekem ennyire tetszett. Plusz eleve a történet is érdekelt, hogy mégha a filmben fel is lett nagyítva, mégis hogyan juthatott el az orvos addig, hogy rájöjjön mi is történik a szülészeti ágon. Mindenképpen ajánlom megnézésre és határozottan mondhatom, hogy biztosan megfogom nézni mégegyszer.

A Bridget Jones történetek számomra nagyon jelentősek voltak, hiszen végigolvasva a könyveket és megnézve a filmeket, ki ne szeretné ezt a habókos hölgyet?

Mikor megtudtam, hogy van ez az új történet, ugyan kicsit feleslegesnek éreztem, hiszen milyen egy olyan Bridget Jones történet, amiben nincs Mr Darcy? Viszont így a filmet megnézve aranyos kis film volt és persze megkaptuk a megszokott fenomenális színészeket, akiket az előzőekben is úgy szerettünk, pár újjal is társulva.

Ebben a részben 4 éve hunyt el Mark Darcy, így Jones egyedül neveli két gyereküket, miközben még mindig gyászolja a férjét. Barátai (és nőgyógyásza) nyaggatására visszatér a munkájába és még egy társkeresőre is felregisztrálják próba szerencse módon. Míg ezáltal összegabalyodik egy fiatal fiúval és igyekszik támogatni a gyerekeit is, a sok szerencsétlenség után igazán rátalál a szerelem másvalaki személyében és végül minden a helyére kerül és végre megleli azt az egyensúlyt, ami a gyerekeknek is megfelelő.

Aranyos film volt és jó volt azért látni a megszokott színészeket a szerepükben. Viszont moziban nem nézném meg mégegyszer 🙂

Mint említettem már, az Utazz Velem sorozat lassan visszatér a blogra – amivel igyekszem bemutatni a városokat, ahol már jártam, viszont ez inkább tényinformációk, mint kirándulós bejegyzés, az sok helyen nagyon-nagyon régen jártam már.

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, szlovákul Ráb, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron vármegye és a Győri járás székhelye, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. Győr „a folyók városa” is, mivel a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült.

Az ókorban a mai Győr helyén Arrabona római település feküdt. Innen ered a város német Raab elnevezése. A honfoglalás után I. István 1001-ben létrehozta a Győri egyházmegyét, melynek 1009-ben a város lett a központja; ekkor épült a székesegyház. Győr a török háborúk idején Bécs egyik utolsó védőbástyája volt, így óriási katonai jelentőséggel bírt. A hosszan elhúzódó török háború idején Győr az oszmán hódítás áldozatává vált 1594-ben, majd négy évvel később Adolf von Schwarzenberg visszafoglalta.

Miután az oszmán seregeket Bécs 1683-i második ostroma után visszaverték, Győr virágzásnak indult. 1712-ben III. Károly kiadta a város piaci jogait, 1743-ban pedig Mária Terézia megerősítette szabad királyi város rangját. 1855-ben létrejött a város vasúti kapcsolata Béccsel, majd 1876-ban Sopronnal is, mely vonalat 1879-ben a második szakaszon kiterjesztettek Ebenfurth felé. A II. világháború utáni újjáépítés a vasfüggöny közelsége miatt nehézkesen haladt. Ma Győrnek 130 ezer lakosa és három egyeteme van. A határok megnyitása óta a város politikailag és gazdaságilag is felértékelődött, a Bécs–Budapest–Pozsony háromszög fókuszában való kedvező elhelyezkedésének köszönhetően. 2003 óta Győr a „Centrope” eurorégió része.