Ugyan nagyon megcsúsztam ezzel, viszont szeptemberben volt lehetőségem egy előolvasásra Judy Thorne-nal.
A Fekete Levendula egy nagyon érdekesen megírt történet, melyben helyet kap a fel nem dolgozott gyász, titokzatosság, nyomozás és kaland.
A könyv leírásából az alábbiakat tudhatjuk meg: Édesanyja halála után Annie Lewis képtelen gyászolni – kapcsolatuk soha nem volt szeretetteljes. Egy jótékonysági bálon azonban találkozik Thomas Kresley-vel, egy titokzatos idegennel, aki úgy ismerte őt, ahogy ő soha. De mit akar tőle ez a férfi, akinek a jelenléte megmagyarázhatatlan félelemmel tölti el? Miért válaszol minden kérdésére hazugságokkal? És milyen sötét titkok kötik össze a Kresley családot és Westbreaket az anyjával?
Miközben Annie válaszokat keres, brutális gyilkosságok történnek Westbreakben, amelyek az Árnyékbirodalom lényeihez kapcsolódnak. Egyetlen cél hajtja őket: megtalálni az ősi amulettet, amely megtörheti a halhatatlanok átkát. Annie egyre közelebb sodródik a varázslatos világ középpontjához, ahol vámpírok, boszorkányok és fantomok küzdenek a túlélésért és a hatalomért. De miközben egymással harcolnak, egy olyan veszély közeledik, amelyet talán még együtt sem tudnak legyőzni.
Annie-nak fel kell ismernie, hogy a varázslatos világ és anyja titkai elválaszthatatlanok egymástól és a saját sorsától. Fel kell készülnie arra is, hogy elfojtott érzései veszélyesebbek, mint az Árnyékbirodalom teremtményei – és ha a felszínre törnek, mindent elpusztíthatnak.
Judy nagyszerűen hozta létre ezt a világot. Egy teljesen modern és izgalmas történetet tár elénk és egyszerűen annyira az emberben marad, hogy miután befejeztem, izgatottan várom, hogy mikor is jelenik meg a következő.
A titokzatosság, amivel átíveli a Kresley család történetét csak még izgalmasabbá tette és ahogy Annie egyre jobban beleveti magát a család rejtelmeibe, egyszerre éreztem, hogy ‘hajrá csajszi, deríts ki mindent’ és ‘ajjajajj mibe fogsz keveredni’.
A könyv magyarul és angolul is megjelent, így aki szeretné ezt az összetett érzelmi hullámvasutat (a legjobb értelemben) elolvasni az alábbi oldalakon megtalálhatjátok:
Gregory Maguire
Gregory Maguire ( 954. június 9.) amerikai regényíró. A Gonosz , a Vallomások egy csúnya mostohanővérről és több tucat más felnőtteknek és gyerekeknek szóló regény szerzője. Maguire számos felnőtt regényét klasszikus gyermektörténetek ihlették. Maguire első regénye, a Villámidő, 1978-ban jelent meg. A Gonosz (Wicked), amely 1995-ben jelent meg, volt az első felnőtteknek szóló regénye. 2003-ban népszerű Broadway-musicallé adaptálták, amelyből később egy kétrészes zenés filmsorozat készült, amelynek első filmje 2024-ben, a második pedig 2025-ben jelent meg.
After Alice
Mikor Alice beleesett a nyúl üregbe, rátalált Csodaországra mely tele van ellentmondásos szabályokkal és modortalan egókkal, csakúgy mint a vilàg, amit hátrahagyott. De hogyan is reagál a viktóriánus Oxford Alice eltűnésére?
Mit gondolok?
Az Alice Csodaorszàgban és az Alice Tükörországban könyveket ugyan ezeréve (na jó, csak pár éve) olvastam, viszont jól èl bennem a történet hangulata. Gregory Maguire viszont tovàbb gondolta Lewis Carroll történetét és elhozta nekünk, hogy milyen hatással lehet a környezetére Alice eltűnèse a nyúlvájatban.
Az író szerintem jól hozta a Carroll által már megteremtett hangulatott és szépen belecsempézte a saját ideáit is azzal, hogy Alice egyetlen baràtnője a lány keresésére indul.
George Orwell
Eric Arthur Blair (1903. június 25. – 1950. január 21.) angol regényíró, költő, esszéíró, újságíró és kritikus volt, aki George Orwell álnéven írt. Munkásságát a világos próza , a társadalomkritika , a totalitarizmus minden formájával (mind az autoriter kommunizmussal , mind a fasizmussal ) szembeni ellenállás , valamint a demokratikus szocializmus támogatása jellemzi.
Orwell legismertebb allegorikus kisregényéről, az Állatfarmról (1945) és a disztópikus regényről, az Ezerkilencszáznyolcvannégyről (1949) ismert, bár művei irodalomkritikát , költészetet, szépirodalmat és
polemikus újságírást is felölelnek. Ismeretterjesztő művei, köztük Az út a Wigan mólóhoz
(1937), amely az ipari Észak-Anglia munkásosztálybeli életéről szóló tapasztalatait dokumentálja, és
Hódolat Katalóniának (1938), amely a spanyol polgárháborúban (1936–1939) a republikánus frakcióban szerzett katonás tapasztalatairól számol be, ugyanolyan elismertek a kritikákban, mint a politikáról, irodalomról, nyelvről és kultúráról szóló esszéi.
Állatfarm
Az összes állat egyenrangú, de néhány állat magasabban áll a többinél.
A Manor farmi állatoknak elege lett Jones gazdából – iszákos, felelőtlen és nem érdekli őt az állatok jó léte. Amikor Őrnagy, a vaddisznó, megosztja forradalmi tervét, az állatok meg vannak győzve arról, hogy egyedül is boldogulnak, miután megdöntötték Jones uralmát. Míg a malacok a hatalomért versengenek, hátborzongatóan hasonlítanak azokra a zsarnokokra, akiket legyőztek…
Mit gondolok?
Régóta terveztem, hogy elolvassam ezt a könyvet. Nagyon sokat lehet belőle tanulni, főleg, hogy az író tükröt mutat a valóságnak. Az ígéretek majd a zsarnokság utat engednek maguknak és a legtöbb állat csak későn érti meg, hogy ez nem az az élet, amibe beleegyeztek.
Szerintem mindenkinek legalább egyszer fontos elolvasnia ezt a könyvet.
