Kísértetkápolna a Balaton mellett, a Szent György-hegy lábánál

Kissé hátborzongató, ám nagyrészt inkább szomorú látványt nyújt a kis kápolna, amely teljesen elhagyatottan áll a Szent György-hegy lábánál. A sejtelmes hangulatú, romos kápolna történelmi értéke azonban jelentős: Ify Lajos fonyódi plébános otthona volt az Emmaus birtokon, aki remeteként élt itt egészen 1967-ben bekövetkezett haláláig. A sokakat megsegítő, alázattal tevékenykedő atya emlékére azóta összefogtak a helyiek, hogy megmentsék az enyészet elől a kápolnát.

Ha Kisapáti felől túráztok a Szent György-hegyre, láthatjátok a remetelakot, amint magányosan omladozik a hegyoldalban. A Szent György-hegyre pedig mindenképp érdemes egy kirándulást szervezni, mert páratlan természeti látványban lesz részetek!

Boszorkány és ördögfiak: A hollókői vár különös legendája

Bár technikailag nem szellemjárta hely, de a várhoz fűződő legenda igencsak érdekes. A történet szerint egy bizonyos Kacsics András nevű úr éppen várat építtetett Pusztavárhegyen, amikor beleszeretett a szomszéd földbirtokos lányába. Mivel a lány nem akart hozzámenni, ezért elraboltatta őt és épülő várába záratta. Azonban nem tudta, hogy a fiatalasszony dajkája valójában egy boszorkány, aki szövetségre lépett az ördöggel, hogy együttes erővel szabadítsák ki a lányt. Ezért az ördög fiai hollókká változtak, és minden éjszaka a csőrükben elhordták a köveket, amiket nappal a kőművesek felépítettek. Így hiába dolgoztak serényen az építők, minden másnap reggel meglepve látták, hogy tulajdonképpen semmit sem haladtak. A hollók az elhordott köveket a szomszédos dombon tették le, és ebből épült fel az, amit ma a hollókői várként ismerünk.

A gyilkosságok kastélya: Fekete-kastély, Balatonederics

Balatonedericsen egy gazzal benőtt, elburjánzott parkban áll a baljós Fekete-kastély. Az első gyilkosság 1912-ben történt a falai közt, amikor szerelmi féltékenységből a falu gulyása megölte a kastély szakácsnőjét. Két évre rá a kastély tulaja, Nedeczky Jenő öngyilkos lett, és ezzel elindulta sor. Az őt követő tulajdonos szintén öngyilkos lett felesége hűtlensége miatt érzett bánatában, majd a hátrahagyott özvegy új vőlegénye is önkezével vetett véget életének. Az özvegy után egy miniszteri tanácsosé lett a kastély, aki ugyancsak öngyilkos lett. A kastély manapság elhagyatottan áll a vad növényzet tengerében, de még mindig vonzza azokat a turistákat, akik borzongani szeretnének egy kicsit.

Kísérteties alagutak a kőbányai pincerendszerben

Ha a főváros régiójában kerestek egy hátborzongató helyet, Kőbánya felé vegyétek az irányt. A kiterjedt földalatti járatrendszer a kőbányászat révén jött létre, majd az egykori sörgyár használta hűtésre és tárolásra. Ezután a második világháború alatt titkos repülőgép-összeszerelő üzem működött itt, végül gombatermesztésre használták. Ma már nagy részét elborította a víz, de a homályba burkolózó, üres és elhagyatott járatok továbbra is a régi időket idézik. Nem szívesen tévednénk el benne egyedül… Bár erre nem is nagyon van mód, ami ugyanis a pincerendszer látogatását illeti, csak különleges alkalmakkor van rá lehetőség. Azonban a sörmúzeum bármikor látogatható!

A híres betyár, Savanyó Jóska kopjafája a Bakonyban

Tótvázsony Veszprémtől és Tihanytól mintegy 20 perc autóútra lévő falu a Bakonyban: itt található az utolsó magyar betyár keresztfája. Savanyó Jóska „karrierjét” birkalopással kezdte, majd a tehetősebb polgárokat szabadította meg vagyonuktól. Robin Hood-szerű hős volt-e vagy egyszerű gazember? Nézőpont kérdése, de egy biztos, Jóska és rablóbandája gyakran kíméletlenül megverte és megkínozta áldozatait. 1886-ban aztán börtönbe került, ahonnan 20 év után szabadult. Megpróbált ugyan még egyszerű szabónak állni, de egészsége egyre romlott, végül 1907-ben saját kezével vetett véget életének. A Bakony erdeiben, ahol Jóska és társai sokat bujkáltak, állítólag manapság is kísértenek a betyárok.