A Nők lapja még nagyon régen összegyűjtött egy listát, viszont ők 5 helyet mutatnak be – az egyik ilyen tavaly már megjelent a blogon, így ebben az összeállításban csak 4-et hozok el.

Aokigahara erdő, ahová meghalni járnak 

A Fudzsi hegy lábánál lévő Aokigahara, vagy másnéven a halál erdeje nem véletlenül vált az öngyilkosok kedvelt helyévé.

A japán társadalomban korábban kevésbé volt elfogadott a mentális egészségről szóló nyílt diskurzus, ennek eredményeképpen az erdő gyakran szolgált (és sajnos szolgál ma is) helyszínként azok számára, akik reményvesztettek voltak, és úgy érezték, nincs más kiút a problémáikból. 2013-ban még horrofilm is készült a fák között zajló sötét eseményekről, melyekről az erdőben elhelyezett táblák igyekeznek a lehető leghamarabb elvonni a figyelmet. A jelzések átszövik a területet, és a sorsfordító döntések súlyára emlékeztetik az idelátogatókat, hogy még véletlenül se ragadja el őket a hely hátborzongató légköre vagy saját nyomasztó gondolataik. 

Hampton Court kastély, a félelmetes királyi rezidencia

Nem túlzás azt állítani, hogy a Hampton Court Palace a világ leghíresebb kísértetkastélya, pláne, hogy tulajdonosai 200 éven át az angol királyi család tagjai közül kerültek ki, akik VIII. Henrik óta birtokolták a rezidenciát. A gazdag történelem mellé számtalan hangzatos história is dukál, főleg, hogy az idők során megannyi uralkodó otthonául szolgált, így jócskán akad titokzatos történelmi esemény, mely e falakhoz kapcsolódik.

A kastély hírneve gyakorlatilag ezeken a rémtörténeteken alapszik, főszereplőjük pedig a sárga ruhás hölgy, vagyis Howard Katalin angol királyné, VIII. Henrik ötödik felesége. A legenda szerint megfogadta, hiába a kivégzés, szelleme örökké a kastélyban fog kísérteni, és ígéretéhez híven többen látták már a kúria folyosóin és kertjében elsuhanni. Egy alkalommal a biztonsági kamera rögzítette is, ahogy becsapja a vészkijárat ajtaját. (Vagy legalábbis valaki beöltözve ezt teszi.)

Poveglia szigete, ahová a fertőzötteket száműzték

Velencétől alig néhány kilométerre található a mai napig nem látogatható Poveglia szigete (bizony, egyike a tiltott helyeknek a világon), ahová tulajdonképpen meghalni érkeztek az emberek, ugyanis a középkorban a Velencei Köztársaság a pestises betegeket és az elhunytakat is ide száműzte, hogy ezzel megakadályozzák a betegség terjedését.

A 20. század elején elszigeteltsége miatt elmegyógyintézetként használták, ahol kétes kísérleteket is végrehajtottak, ezek után aligha csodálkozunk, hogy a szellemvadászok úgy vélik, Poveglia a paranormális jelenségek fellegvára. Sokan kísérteties hangokról és árnyakról, különös jelenségekről számolnak be (ha ezeket netán otthon tapasztaljuk, házunk valószínűleg kísértetjárta), de ennél még hátborzongatóbb a régészek által megállapított tény, miszerint a sziget talajának a felét valójában csontok alkotják. 

Borley parókia, avagy paplak szellemekkel

Az essexi Borley parókia 1863-ban épült, méghozzá közvetlenül az 1841-es tűzvészben elpusztított korábbi paplak helyére. A legenda szerint a korábban ott álló lelkészlak szerzetese beleszeretett egy apácába, akivel azt tervezték, az éj leple alatt elszöknek.

A kolostor vén nővérei azonban rájöttek, mire készülnek a szerelmesek, és kegyetlen büntetést eszeltek ki: a lelkészt felakasztották, az apácát pedig élve befalazták a kolostor boltíveibe. A gótikus Borley parókia kísértettörténetei hozzájuk köthetők, ahogy a különös hangok, az írások a falon és az állítólag minden ok nélkül megmozduló tárgyak is rájuk emlékeztettek. Bár 1944-ben az épületet lebontották, Harry Price paranormális kutató még így is Anglia legkísértetesebb házaként emlegette a titokzatos paplakot.