A tény, hogy az elmúlt pár hétben minden egyes hétvégén dolgoztam és ráadásul zárós műszakokon, míg a többi management szépen kifoglalgatja magának, kicsit eléggé pattanásig feszítette a húrt. Ráadásul mindegyik hétvégén a főépületben az internet úgy döntött, hogy megadja magát és mikor kihívtuk hozzá a szakértőket, ők szűklátókörűen csak egy dologgal foglalkoztak – hozzáadtak a meglévő boxhoz 3 extra kábelt, túlterheli a boxot, neeem baaaj; mire kijöttek azt megcsinálni, akkor a telefonvonal ment kárba így hetekig a vendégek nem értek el minket recepción; mire megjavították a telefonvonalat, akkor az internet szállt el megint. Nagy nehezen sikerült megoldani, de amennyiszer falnak szaladtam, mert mindenki engem traktált, hogy menjek már be délelőtt szólni ennek meg annak, mert fontos – az mindegy, hogy nekem van-e dolgom a műszakom előtt…

Viszont pozitívum a hónapban, hogy mostmár ténylegesen elindítottam az állampolgárságira a folyamatot és kifizettem érte a úgy két havi fizumat. Pont a szabadságom előtti napon megyek majd ujjlenyomatot adni meg papírokat átnézni, úgyhogy szépen lassan haladunk. 🙂

Aztán pedig meglátjuk hogyan alakul a munkakeresés és albérlet ügy, hiszen mivel vagy dolgoztam, aztán szabadnapra kidőltem, vagy nem volt net amivel dolgozni tudhattam volna, mikor lett volna lehetőségem, így most tolódott. Meg ugye pár hónapig megint visszatankolom a félretett pénzemet valahogy és remélhetőleg egy új munkával ez esetleg jobban is sikerülhet, de ez még kiderül.