Mèg csak szemezgettem a színhàzakkal, mikor ez feljött velem szemben. Először hezitàltam, mert nagy kedvencem ugyan Shakespeare jó pàr műve, angolul sosem mertem belevàgni egyiknek sem az olvasásába – mégpedig azért, mert valamiért az én agyam nem tudja olyan szépen átadni az óangolt, mint ahogy megismertem magyarul.

Richard elég korán, 10 évesen került a trónra és megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd  drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben. (Wikipédia)

A darab nagyszerű volt. Ugyan némelyik színészt csak futólag ismertem, így névileg nem nagyon vannak meg bennem, viszont a darabban megírt Richárdot Jonathan Bailey fantasztikusan hozta.

Szívesen néztem volna korhű jelmezekben, viszont a mostani kornak megfelelő kosztümök (öltöny pl) sem rontott az élményen.