Nos, ahhoz képest, hogy mennyi ötletem volt erre a hónapra, sem időm, sem energiám nem volt ahhoz, hogy nekikezdjek. Ami pár percem meg akadt, igyekeztem a Narniás oldalra feltolni a dolgokat…

Na de kezdjük az elején.. Múlt hónapban írtam ugye, hogy az egyik munkatársam kiborította a bilit. Azóta elvileg kiment a térde, viszont 1 hét kimaradás után, betért hozzánk piálni – semmi olyan tünete nem volt, hogy lesérült volna. Jelenleg még mindig betegszabadságon van. Viszont emiatt teljesen le lett az egész csapat szopatva – magyarán én és még egy ember -, feladtam szabadnapokat, mert nem volt más aki helyettesítsen.. úgyhogy ez a folyamatos idegtépés a srác miatt még mindig nem múlt el.

Eközben otthonról is kaptam egy adagot: apum szülinapján ugye felhívtuk felköszönteni. Ezzel nincs is baj, viszont aznap teljesen tropára tettem magam – levittem egy nagy adag szállítmányt a pincébe, ami jelent kb 20-25 5 kilós csomagot egy elég lejtős lépcsőn, ahol még le is kell görnyedned, mert alacsony a plafon. Szóval a hátam borzalmasan fájt, plusz mivel fel-alá rohangáltam a lábaim fájtak. Plusz a bárban még átrendeztem a hűtőket is. Szóval mozdulni alig bírtam. Ezt meséltem a családnak, mikor anyum megszólal, hogy azért fáj mindenem, mert cipelem magamon az extra súlyt.. néztem rá döbbenten, hogy pont akkor mondtam el, hogy mitől fájok, de persze fogjuk rá a súlyomra… Pár nap múlva beszéltem vele újra, hogy ez nem volt helyénvaló hozzászólás és hagyja abba a goggle doktor tanácsainak megfogadását. De ezt kb mondhatom a falnak is..

Az öröm az ürömben viszont, hogy egy lépéssel közelebb lettem az állampolgárságihoz – a Life in UK tesztem második nekifutásra sikerült. Következő lépés egy nyelvvizsga, amit annyit takar, hogy menyit értek angolul és mennyire tudom beszélni a nyelvet (mondjuk az nem gáz, az ára viszont elég sok egy 20 percért). Úgyhogy mostmár biztosabban haladok előre.. 🙂