Nem is gondoltam volna, hogy ennyire jól haladok majd a könyvkihívásaimmal, bár őszinte leszek, ebbe beletartozik 2 könyvsorozat is, amiket a 20 perces szüneteimben olvasgattam. Lássuk hát akkor a júniusi könyvet.

Ezt a Leiner Laura könyvet születésnapomra kértem, mert egyrészt kiváncsi voltam rá, másrészt pedig PDF-ben még nem található meg. Úgyhogy ahogy tudtam bele is vetettem magam.

A történetünk főszereplője a 19 éves Zoé, aki az érettségi után még bevállal egy diákmunkát. Bár eleinte a Balatonra szeretett volna menni, ám helyette a gödöllői állatparkban kapott állást, mint perecárusító. Ahogy lassan beleszokik a park lendületébe, a reggeli HÉV-ezések során megakad a szeme egy fiún, akivel csak a reggeli vonatozás a közös pont, ám közben szoros barátságba kerül a szintén az állatparkban dolgozó Szakóval is. Ahogy haladunk a könyvvége felé, érezhető, hogy Zoé és Szakó kapcsolata több, mint barátság, még ha ők ezt még nem is vették észre.

Számomra ez a könyv egy elég könnyű olvasmánynak tudható be. Érdekes volt és jó volt olvasni a 2 fő karakter személyiségét. Viszont 1 valami ami nagyon szúrta a szemem: Szakó nagy rajongása a Loch Ness-i szörny és egy ideje évente kimegy látógatóba Skóciába a szülinapján pár napra. Ez nagyon jó. Ami nagyon nagyon zavart az az, hogy Laura nem figyelt oda és Inverness-t többször is hibásan jelenteti meg a könyvben – ha egyszer esik meg, akkor azt mondom egyszerű hiba. Mivel az a város az egyik kedvencem és többször is jártam ott, mikor a környéken dolgoztam, így számomra eléggé zavaró egy ilyen elírás. Ezen kívűl a könyv egy nagyon könnyű olvasmány és szerintem pont a Zoéval egyidős tiniknek a legjobb, amikor éppen leérettségiztek és próbálják megtalálni magukat a való életben.