Ez az egyik könyv, amit Párizsban vettem és már nézelődök is a webboltjukban, mert már találtam olyanokat, amiket nagyon szeretnék – és a tornyozó olvasatlan könyveim pedig elítélve néznek rám…

Na de kezdjünk is bele: Mikor levettem a polcról ezt a könyvet, akkor nem jutott el a tudatomig, hogy ebből már filmet is készítettek és egyszer el is kezdtem nézni, de annyira vontatott volt, hogy nem bírtam. Őszinte leszek, ahogy elkezdtem olvasni, akkor jött elő a fejemben egy jelenet pont a filmből, hogy kb 20-30 percet láttam belőle… és ezt pont úgy, hogy nagyon nehezen indult be számomra a történet. Ugyanúgy éreztem, mikor elkezdtem olvasni A szoba könyvet is, viszont az le is tettem, hogy majd máskor. Viszont örülök, hogy erről a könyvről nem mondtam le, mert kiderült, hogy amugy elég érdekes.

A könyvünk főbb szereplői Lib, az O’Donnell család és Micheal nővér. Plusz más szereplők is feltűnnek benne, de ezek a főbb szereplők akiket végig követünk a történetben. Lib és a nővér azt a megbíztatást kapták, hogy 2 hétig felügyeljék a kis Annát, aki hónapok óta egy falatot sem evett és a bizottság a végére szeretett volna járni. Ám miután Lib lassan kezdett ráébredni, hogy mi történik, megtett mindent, hogy megmentse a kislányt.

Ugyan Írország a mai napig nagyon vallásosnak van nyílvánítva, ám annó még rosszabb volt a helyzet. A kislány Isten nevében éheztette magát, olyan bűnök miatt, amik nem az ő hibájából történtek és a családja ezt Isten nevében el is nézte. Ami borzasztó, hogy a vallásuk miatt hagynák meghalni a lányukat, ahelyett, hogy megtennének mindent, hogy megváltoztassák a gondolkodásmódját és egyen. Pont emiatt is olvastam tovább, hogy nem hiszem el, hogy egy család ennyire vak legyen a vallástól.

Ezt elolvasva rátok bízom, hogy elolvassátok-e vagy sem. Azt biztos, hogy eltart egy darabig, amíg eljuttok arra a pontra, hogy nem akarjátok letenni a könyvet.