Minden országnak megvan a maga különleges koronázási pillanata, ám mivel most III. Károly brit király koronázásáról van szó, így itt van néhány olyan pillanat, ami az angol történelemben elég emlékezetes.

• Több ezer éves koronázás: A mai napon, azaz május 6.-án, Károly fejére korona kerül és felszentelik az Egyesült Királyság és az Államszövetségek (beleértve Kanadát) uralkodójának. A legtöbb királyi esemény ugyan esküvők, keresztelések vagy jubileumok; a koronázás sokkal régebbre nyúlik vissza. A ceremóniát a Canterbury érsek írta K.sz. 983-ban és a legelső koronázás 1066-ban volt. III. Károly a 40. uralkodó, akit megkoronáznak itt.
• Koronázás a televízióban: A 25 éves Erzsébet trónra lépése 1952 február 26.-án az új Erzsébet-kort jelentette a 2. világháború borzalmai után. A televízió meghívása a 1953. június 2.-ai koronázásra azt is jelentette, hogy a királyi család egy modernebb korba lép és meginvitálták a közönséget, hogy részesei legyenek egy ilyen nagy eseménynek, akár az otthonukban is.
• Változás a Királyokban: Ugyan Erzsébet trónra lépése és koronázása között 16 hónap telt el, nem ez történt VI György-el. Amikor VIII Edvárd úgy döntött, hogy feleségül veszi a kétszer elvált amerikai Wallis Simpsont, öccse György lépett trónra és koronázták meg 1936. december 11.-én, csak 5 hónappal trónra kerülése után. György koronázása volt az első, amit a rádióban közvetítettek.
• Új korona: A Szent Edvárd koronát 1661 óta használják a koronázási ceremónián, ám az közel sem volt olyan stabilan kövezve, mint amit ma ismerünk. Az 1911-es koronázáson V György és felesége, Mária királyné, elrendelte, hogy a korona 444 követ erősítsenek a koronára.
• Orvosi Vészhelyzet: Amikor Viktória királynő legidősebb fia, VII Edvárd a trónra került 1901, eléggé nehéz volt megszervezni a koronázását. Egyrészt Viktória 1838-as koronázása óta annyi idő telt el, hogy senki nem volt biztos abban, hogy miként is kéne mennie. Másrészt pedig 2 nappal a tervezett koronázás előtt Edvárd sürgősségi sérvműtéten esett át, így újra kellett szervezni az egész ceremóniát és végül 1902 augusztus 29-én koronázták királlyá.
• Maradék az Apátságban: A 19 éves Viktória királynő koronázása gyakorlás nélkül folyt le, így pár dolog félrecsúszott. Például, mikor a leendő királynő megérkezett az Apátsághoz, felég megevett szendvicseket és üres üvegeket talált ott. A koronázás közben is akadtak gondok, mint például a püspök rossz újra húzta fel a koronázási gyűrűt és a királynő csak nagy fájdalmak között tudta levenni. Uralkodása alatt megbizonyosodott, hogy a jövő koronázásai mindenféle gondok nélkül történjenek.
• A félig koronázott nemzet: Viktória nagybátyja, IV. Vilmos egy visszavonult tengeri tisztviselő volt és nem érdeklődött a nagy koronázási ceremónia iránt. Végül beleegyezett, hogy elmenjen a Westminster Apátságba és az előírt koronázási palást helyett, szimplán a tisztviselői egyenruháját viselte.