Bejegyezte: mano | Ekkor: 2023.03.25. | Hozzászólások: 0 | # Kategória: MentalHealth

Azt hiszem említettem, hogy csinálok egy havi összegzést, hogy érzem magam ahogy telik az év, tekintve, hogy mennyire nem fordítottam erre és magamra elég időt az elmúlt pár évben.

Ebben a hónapban eléggé hullámvasutas érzelmeim voltak. Március első felében eléggé jól ment minden, aztán elkezdtem csendes lenni. Csendességem ilyenkor azt jelenti, hogy annyi minden megy közbe a fejemben, hogy inkább kevesebbet beszélek, mert amugy nem bírnám tovább. Ehhez még hozzájött az is, hogy szülinapom előtt 2 nappal pont egy elég sűrű ebéd műszakot toltunk le egy helyettes managerrel, mikor egy elég tuskó vendég bejött ( ő volt már nálunk ezelőtt, ugyanolyan tuskó volt és akkor hozzámvágta a kártyáját fizetéskor), és egész végig ribancnak és kövér ribancnak hívott. Ezt jeleztem a helyettes managernek, hogy nem érzem jól magam úgy, hogy egész műszak alatt ez megy és zavar is – csak annyit kaptam, hogy ignoráljam. Ezzel a bácsika zöld utat kapott további bántalmazásra egészen addig a pontig, míg rágyujtott az épületben, a helyettes manager elvette tőle a cigit és a bácsi neki ment. Ekkor lett kidobva a bácsi. És ez megelőzhető lett volna, ha hallgattak volna rám és már akkor kitették volna. Mivel egész héten küzdöttem saját magammal, ez tette be azt a bizonyos kaput és hiába szóltam, hogy szeretnék kimenni 5 percre összeszedni magam, csak mosolyogtak és otthagytak, hogy szolgáljak ki még kitudja hány embert a bárban. Aztán vacsoráztatás előtt lementem felölteni a vizesüvegeket és olyan pánikkal sírtam el magam, ami pontosan egy éve nem történt meg… Mindenképp hálás vagyok az egyik törzsvendégünknek, aki meghallgatott és odafigyelt rám és a védelmébe vett azonnal; és mondta hogy minél hamarabb behozza Barrelt, a kutyáját, hogy megkapjam az extra szeretetet, amire szükségem van (persze a héten sok kutyaszeretetet kaptam random kutyáktól)… Azután mindenképp jól jött, hogy pár napig nem voltam bent és olyan varázslatosan telt a szülinapom.

De jelenleg még mindig igyekszem helyrehozni magam és emiatt még mindig bezárkózom és alig beszélek, csak ha nagyon muszáj. Ezalatt a 3 hónap alatt, mióta eljöttem Butlinsból, a mentális egészségem annyit fejlődött és ugyan még csak most léptem a gyógyulás útjára, természetesen nehéz. Mindenképp lesznek mélypontok, de ha a legtöbb esetben szinten tudom tartani, az szerintem mindenképp nyereség. 🙂

Ez lenne a márciusi mental health check és remélem sikerült ezután szinten tartanom, minimális mélypontokkal. 🙂


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük